Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Naszádos István: A Stauffer és Fiai Sajtgyár története
3065/1908.D. lajstrom 14/908. számú iparengedélyét 1908. június 17-én. Majd a társas cég megalakulását tudomásul véve a közkereseti társaság tagjainak a nevére állított ki iparigazolványt a sárvári szolgabíróság 2442/109.D. lajstrom 9/909. szám alatt 1909. június 9-i keltezéssel. Az új társaság fiatalos lendülettel fejlődött. Egymás után alakultak ki olyan fióktelepei, ahol a környező községek tejét részben feldolgozták. 1910. augusztus i9^én a jánosházi, 1910. október 15-én a répceszemerei, 1913. április 23-án a kenézi feldolgozó telepet jegyezték be a cégbíróságon. 31 Nőtt a begyűjtőhelyek száma, emelkedett a begyűjtött tej mennyisége - és az alapítók vagyona, tekintélye. 2. Répcelak a századforduló idején A település, amelynek határait a Rába és a Rábca mossa, 1895-ben 2400 katasztrális hojdon feküdt. Ebből 1771 k. hold a szántó (73,8%), 19 k. hold a kert (0,8%), 316 k. hold a rét (13,2%), 172 k. hold a legelő (7,1%) ós 122 k. hold egyéb zsombékos, nehezen hasznosítható terület volt (5,1%). A falu lélekszáma 1890-ben 1025 fő volt, a lakóházak száma 134. Valamennyi lakos földművelésiből és állattenyésztésből élt. A faluban 1895-ben 803 szarvasmarha volt, ebből 431 tehén. Az ökrök viszonylag nagy száma arra a tényre utal, hogy a lakosság a manhahizlalást üzletszerűen űzte. 3 ' 2 Ide települt le a Stauffer család, itt kezdte meg azt a munkát, amely később jelentősen hozzájárult a lakosság foglalkozásának megváltozásához, és a Répce-vidék belterjes állattartásának további fellendítéséhez. 3. Az üzem története Az első üzem - mint már említettük - a Radó Gedeontól bérbe vett kastély földszintjén és pincéiben működött. Naponta 2000-3000 liter tejet szállítottak be. Ezt dolgozták fel pár napszámos segítségével. Előbb csak a tejszínt adták el, később vajat és trappista sajtot gyártottak. 1911-ben a világon először Svájcban, Thunban gyártottak ömlesztett sajtot. Stauffer Frigyes jó üzleti érzékkel felismerte ennek korszakalkotó jelentőségét a sajti párban, A gyártási leírást megvette, és később Répcelakon gyártani kezdte az ömlesztett sajtot. 33 Az üzem ötéves működésének hatása mát lemérhető mind a községi lakosság foglalkozásának bizonyos változásában, mind a tejelő tehénállomány növekedésében. A község lakossága 1910-ben 1195 fő, a lakóházak száma 201. őstermeléssel foglalkozott 324 fő (64,8%), ipari munkás 73 fő (14,6%), kereskedő 8 fő (1,6%), vasutas 19 fő (3.8%), egyéb 76 fő (15,2%). Először jelent meg az ipari munkásság a falu statisztikájában! Á hat év alatt a fejőstehenek száma is 452-re emelkedett. Kézzelfogható adatok ezek, az egyre erősödő üzem hatására. 34 Az egyre bővülő tejbegyűjtés szervezését tönkretette a világháború. A cég igyekezett fennmaradását minden irányban biztosítani. A bevonuló férfimunkások helyett nőket alkalmaztaik. A naponta begyűjtött tej az utolsó békeévben már megközelítette a 10 000 litert. Aztán ez is egyre csökkenő irányzatot mutatott, hiszen a kötelező leadások, rekvirálások nem kímélték a szarvasmarha-állományt sem. 1915. augusztus 3-án a közkereseti társaság kibővítette tagságát. A család legifjabb férfitagja, Stauffer Vilmos is belépett a cégbe. Ugyanakkor ifj. Stauffer Frigyes és Stauffer Ernő oégtagokat önálló képviseleti joggal ruházták fel. 35 Váratlan fordulattal azonban 1915. szeptember 5-én [!] a két képviseleti joggal felruházott cégtag cégjegyzési jogát törölték. Valószínűleg a katonai behívástól tartottak. 146
