Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

Magyarországon a 17-18. században tudtunkkal csak igen kisszámú kálváriát létesített, így a szombathelyit is aligha tulajdoníthatjuk elődeiknek. Ezen a téren a szerzetesrendeké, elsősorban a jezsuitáké és a ferenceseiké volt a vezető szerep, akik mellett a pálosolk, bencések és a ciszterciták működése jelentősebb még. Szombathelyen a szóba jöhető időben két szerzet élt: az 1638. április 4-én betelepített domonkosok

224 és a ferencesek, akiket 1630-ban telepített vissza Sennyei István győri püspök.

225 A domonkosok működése főképp a Mária-tiszteletet helyezte előtérbe, s a rózsafüzér imádkozását terjesztette.

226 Az újabb kutatások ugyan a rózsafüzérstációk vonatkozásában éppen ezeket a társulatokat' tartják fontosnak, sem helyi hagyományra, sem történeti adatra eddig itt nem bukkantunk. Az 1826-ban elbontott stációk száma alapján mégis elképzelhetjük a domonkosok közreműködését, de nem zárihatjuk ki a környező kálváriák, elsősorban a mariazelli hatását sem.

227 A szombathelyi kálváriának a ferencesekkel való közvetlen kapcsolata csak a 18. ezázad utolsó harmadában mutatható ki, de ekkor sem adatokkal, hanem ikonográfiái alapon. Ä kápolna főoltára kálvária jelenetével általános ábrázolás. A jobb oldali mellékoltár Assisi Szent Ferenc szobra viszont már egyértelműen a ferencesekre utal. Párja Szent József. Tiszteletét a középkorban háttérbe szorították, de a korszak végén a ferencesek buzgólkodtak felvirágoztatásán. A ferences IV. Sixtus 1479-ben névnapját hivatalosan elismert ünneppé avatta, s ettől fogva kultusza egyre jobban terjedt.

228 Bécsből ugyan inkább karmelita, jezsuita hatásra sugárzik szét, de másodlagosan a ferenceseknél is megtaláljuk a barokk korban. Ennek bizonyítéka, hogy 1731-ben oltára votl a szombathelyi ferences templomban,

229 de ábrázolása több más helyen is előfordul.

230 A következő bizonyíték a bal oldali mellékoltár Szent Lajos szobra. Ez ugyanis osaik Lajos toulouse-i ferences püspököt jelenítheti meg,

231 akinek szerepeltetése ferences sajátosság, és hazánkban a 18. században másutt is gyakran megtalálható.

232 A kálvária oltárainak ferences kapcsolatára utal az egyetlen ismert donátor, Gutten György János személye is. Gutten tagja volt a ferences harmadrendnek, és az 1761. május 12-én tartott tisztújító káptalan miniszternek választotta.

233 Ezt a tisztséget a feloszlatásig, 1783. február 19-ig megtartotta. A rendhez később is hű maradt. Végakarata szerint a ferences kriptába helyezték örök nyugalomra 1805. december 31-én, 77 éves korában.

234 Gutten Szombathelyen töltött éveiben,

235 a 18. század második felében már nem voltak érvényben a keresztúti ájtatosság búcsúival kapcsolatos korlátozások.

236 így a ferencesek aktív bekapcsolódása érthető. A kálvária keletkezésének becsült időpontjában viszont még más volt a helyzet. A jezsuiták 1744. évi felbukkanása nem lehet véletlen, ök és a pálosok kerülhetnek még szóba az alapítás kapcsán.

237 Szereplésük lehetőségének nem mond ellen az, hogy az 1744-től ismert remeték a ferences harmadrend felügyelete alatt állottak, közéjük tartozott pl. a kőszegi jezsuita kálvária és a domonkosokhoz kötődő vasvári szentkút remetéje is.

238 A közeli jezsuita és a pálos kálváriák egyaránt kevés számú, általában 5 vagy 7 stációt alkalmaztak, így gyakorlatuk a szombathelyi körülményekkel egyező. Ennek ellenére az alapítással kapcsolatos kérdést az egyházi közösségek vonatkozásában továbbra is nyitva kell hagynunk. Befejezésül még egy kérdést kell felvetnünk: magyarok vagy németek voltak-e az alapító városi lakosok? A török felszabadító háborúk nyomán a nagyrészt protestáns magyarok közé betelepült, elsősorban katolikus németek és utódaik alapították a magyarországi kálváriák jelentős hányadát. A 17. században még gyakorlatilag színmagyar Szombathelyen az ország egészéhez képest némileg más volt a helyzet. A várost jórészt elkerülték a reformáció és az ellenreformáció hullámai. Amikor az 1711. évi nagy pestis után az elpusztult lakosság helyett leginkább német ajkú, szintén katolikus iparosok költöztek be, ezek vallási azonosságuk ellenére nyelvi és bizonyos társadalmi 130