Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

lapota miatt a piaci kápolnában mondták el. 90 A misepénzt mindvégig a kálváriaalap­ból fizették a plébánosoknak vagy a káplánoknak. 01 Századunk elejéről az évenként megtartott „hegymisé"-ről tudunk. 93 Ekkor a kápol­nát bekapcsolják a kereszt feltalálásának és felmagasztalásának ünnepein, valamint a kerasztjáró napokon tartott istentiszteletekbe, körmenetekbe is. Ez utóbbiaknak a Kál­várián ősí hagyománya van. Már 1752-ben feljegyezte a számadó, hogy „In Festő In­ventionis S. Crucis az Processio alkalmatosságával az Pörsölben jött 1.40" , 93 majd 1757-ben „13-a 7 br in Festő Exaltationis, S. Crucis jött bé a csöngetőbül ... - 22."°'' Későbbi adatuk hiányában is biztosan feltételezhetjük, hogy az ünnepek megtartása századunkig folyamatos gyakorlat volt. A kálváriához több alapítványi mise is kap­csolódott. 95 Külön kell megemlékeznünk a Szent Fábián és Sebestyén ünnepén mondott misék­ről. A rájuk vonatkozó kiadásokról először 1820-1821-ben találunk feljegyzést. 9 *' Való­színű azonban, hogy a miséket nem a kálvárián tartották, csupán a költségéket fedez­ték annak alapjából. Ez ugyanis eredetileg a piaci kápolnához tartozó egyik ájtatosság volt. A kápolna leégése után az ottani szertartásokat alapítványaikkal együtt a plébá­niatemplomba (=székesegyház) tették át. Az 1818. évi ünnepet már a székesegyház­ban ülték meg. 97 A kálváriái kápolnáknak - más templomokhoz hasonlóan - a 18. században kivált­ságként több helyen különféle búcsúkat biztosítottak. Szombathelyen ilyet csak a Szily­féle vizitáció említ 1780-ban. 98 Amikor 1906-ban a kálváriát a karmeliták átvették, a város kikötötte, hogy „ .. . a szombathelyi r. kath. plébános mindazon egyházi funktiokat, melyeket egyrészt az egy­házlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) ír elő, másrészt a régi gyakorlaton ala­pulnak, a kálvária kápolnában jövőre is akadálytalanul végezhesse." 99 Sajnosí a ki­kötés ezeket a funkciókat nem részletezi. A hagyományos, megmaradt ünnepebhez ké­sőbb a karmeliták saját ünnepei, skapuláré, Szt. Teréz ünnepe stb. járultak. A KÁLVÁRIA TÁGABB KÖRNYÉKE Már a bevezetésben megpróbáltuk érzékeltetni a kálvária tágabb környékének egykori idillikusmak tűnő képét. Szükségesnek látszik azonban, hogy a hely történetével kap­csolatban előkerült adatokat is megismerjük, hiszen ezek közvetlen összefüggésben van­nak magával a kálváriával. Hogy a dombfüzérnek miért éppen erre a pontjára került a kápolna, az valószínű, csak az alapítás körülményeinek ismeretében lesz meghatá­rozható. Feltételezzük, hogy a választásra a közvetlen közelében akkor még romjaiban meglévő amfitheatrum befolyással volt. A római időkben a Kálvária-domb és a Perint között kisebb házcsoportok: a gazdagok villái és a legszegényebb lakosság viskói áll­tak. 100 Ezek között vezethetett az út az amfitheatrum, az első ismert cél felé a város­ból. Nyomvonalát csak hozzávetőlegesen ismerjük, de ténye kétségtelen. 101 Az úttól északra a dombig húzódóan a késő római időkben temető volt. Hogy a római utat a középkor folyamán használták-e, nem tudjuk. A városból nyu­gat felé kivezető út Károlyi szerint kora középkori eredetű. 102 Ez adataink szerint el­kerüli a római nyomvonalat, és attól délre, a mai Bagolyvár mellett keresztezi a dom­bot. Ezt a városról 1760 körül készített térkép is feltünteti, 103 s lényegében azóta is ezen a nyomon halad. Talán ezt az utat említi a bevágásban való vezetése miatt a hegyközségi jegyzőkönyv „az Országh mély Utjá"-nak. :l0/l A térképen látható másik út a Kálvária (ma Zsiray Lajos) utcától kissé északabbra, megközelítően a Hegy utca (ma Gagarin út) helyén halad. Minthogy a kálvária az 1760-as években már több év­tizede állt, egészen biztosan volt egy arra vezető gyalogos út is, amely mellé az első 121

Next

/
Thumbnails
Contents