Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig

évben már állott. Mivel Ny-ról állandó veszedelem fenyegette az országot, érthető en­nek az erős védelmi vonalnak a kiépítése. Talán éppen e jelentős várrendszer miatt nem látták szükségesnek a vasvári ispánsági vár megerősítését. A mulasztás következ­ménye rövidesen meg is mutatkozott. A Héder nembeli Henrik ugyanis Ottokár cseh király pártjára állt, megnyitotta előtte a Ny-i határt. Vasvár már nem jelentett komo­lyabb akadályt, Ottokár el is foglalta, és a feltehetően erődített káptalani templomot felgyújtatta. 26 Az ispánsági várak valószínűleg már II. Endre uralkodása alatt romlásnak indul­tak. Ottokár támadása idején a magaslaton álló káptalani templom jelentősebb vé­delmi hely volt Vasváron, mint az elhanyagolt földvár. Ilyen földváraik korszerűtlen­ségét sejteti IV. Béla király határozott törekvése, hogy bátorítást adjon tehetős főem­bereknek és az egyházi méltóságoknak korszerű erősségeik kiépítésére. 27 Jóllehet az egyházi vezetők közül csak a zágrábi püspök és a pannonhalmi apát ilyen irányú tö­rekvése ismert, nincs kizárva, hogy mások is készítettek monostoruk vagy templomuk körül erődítményt. Akár Ottokár hadjáratának eseményeit, akár a németek 1289. évi ostromát, vagy 1311-ben a Róbert Károllyal szövejtkezett német hadak káptalani temp­lomba való befészkelődését tekintjük, mindez arra a következtetésre késztet, hogy ez a templom is erődített hely volt. Hadászatilag nyilván jelentősebb építmény volt ek­kor, mint a régi földvár, amelyet az említett ostromok idején szóra sem méltatnak. Az egykori ispánsági vár földihányásának, esetleg palánkjának romosodása nem érin­tette Vasvárnak a megyei szervezetben betöltött szerepét. V. István király kormány­zása kezdetén, 1270. nov. 21-én Vasváron tartózkodott, és a várjobbágyokkal megyei közgyűlést tartott. A tömöídi vár szolgáik jelentek meg előtte, hogy előadják panaszu­kat. Az 1270-es évekből sorozatosan értesülünk arról, hogy vasi várjobbágyok a ki­váltságos nemesi rendbe szerveződnek, kalakítva így a nemesi vármegyét. Ez a folya­mat évtizedeken keresztül megfigyelhető. 28 A 13. század folyamán a nemesi rend mellett az öntudatos városi polgárság is je­lentkezik. Vasvár védelmi jelentőségét elveszítette ugyan, de kiemelt gazdasági szere­pét megtartva már a 13. század végén a városi település jellemző vonásait mutatta. A domonkos rend letelepedése, különösen IV. László király i279^ben adott kiváltságler vele a városiasodás irányába hatottak. Több adatunk van középkori várkapükról. A régészet is feltárt lőréssel ellátott, középkori eredetű kapu maradványokat (barbakán?). A szentgotthárdi kaput II. Endre 1217. évi oklevele említi, az 1740. évi térképen még láthatók romjai. A D-i városkapuról 18. századi tanúvallomásokból értesülünk, állí­tólag egy kaputorony még a 19. században is látható volt Vasváron. Jóllehet város­falakról nincs adatunk, de a környező dombok koszorúja, NY-ról a halastavak ter­mészetes védelmet adtak, így a városba vezető utakra épített erődített kapukkal Vas­vár zárt városi településnek tűnhetett. 29 Mindezek figyelembevételével az Árpád-kori Vasvár településrendjéről ezeket fog­lalhatjuk össze: a legősibb településmag az ispáni földvár és a váralja. Ez lényegében a rábai átkelőkről érkező utak találkozásától a Rábával párhuzamosan haladó és Vas­vár D-i részét érintő „szentgotthárdi úttal" lezárt terület, amelyet Ny-ról halastavak, K-ről hegygerinc határoltak. Az államalapítás utáni évtizedekben előbb a Kövecses­hegy felé növekedett a település, itt épült fel a mai értelemben vett plébániatemplom. Ezen a helyen a 11-12. században már megtalálható a társaskáptalan monostora és három/hajós román temploma. Körülötte, vagy inkább a domb oldalában a 13. század elején kialakult Szentmihályfalva jobbágyközség. Az egykori ispáni vár még 1251-ben állott, mert Roland nádor levele említi Bana vasvári várnagyot. A tatárjárás utáni években a földvár sáncai között felépült a do­monkosok temploma és kolostora. 31 A templom ma is meglévő alapfalai középkoriak, 11

Next

/
Thumbnails
Contents