Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogon levő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán

adóalappal a hadiadó évi összege a 17. század elején Kőszegen 3277 forint 30 krajcárt tett ki.

80 Ha a pénzromlás hatását leszámítjuk, ez az összeg annyi, amennyit Kőszeg az 1550-es években 10 esztendő alatt fordított erődítményrendszerének fejlesztésére. Ezekkel a tényekkel kíséreljük meg feltárni az összefüggést egyfelől az uralkodói kiváltságok és a város kötelezettségei között, Másfelől azt, hogy miként alakult ki az osztrák zálogvároson, Kőszegen belül az udvar politikájának következetes keresztülvitelével potenciálisan is olyan erő, amely nem egyszerűen a tartomány védelmét látja el a török ellen, hanem szembefordítható volt a 17. század elején fellángoló nemzeti törekvésekkel is. 4. Konjunktúra és társadalomtörténeti változások Kőszegen Kőszeg a 16. század derekán óriási változásokon ment keresztül. Az ostrom utáni hirtelen fejlődés biztosítékait I. Ferdinánd teremtette meg. De Jurisich Miklós földesúri magatartása nem sértette meg a város önkormányzati jogait. Jurisich számára az udvarhoz való hűség egész pályájára meghatározó volt. A város pedig léte, fennmaradása érdekében rákényszerült a Habsburgok követésére. Kőszegen az 1540-60-as években nagyarányú élőállat-kereskedelem bontakozott ki. Olyan vállalkozásról volt szó, amelynek nyeresége nem érintette közvetlenül a város egészét, hanem néhány kereskedőcsalád kezébe összpontosította a nagy üzletből folyó tőkét. A város két egymással szemben álló érdekcsoportra szakadt. A törzsökös kőszegiekre, a városvezetésre, illetve az ostrom után betelepedő új kereskedőrétegre. A városvezetés kezdetben alábecsülte ennek a gyorsan izmosodó kereskedőrétegnek a tényleges erejét. Nem ismerte fel a vállalkozásban rejlő lehetőségeket a viszonylag nagy készpénzvagyonok kialakítására. Azt sem vette észre, hogy ez a néhány család képes lesz majd a városi tulajdonviszonyok szerkezeti átalakítására, a belső, hatalmi pozíciók átvételére, hogy aztán mindezt az új, protestáns ideológiával igazolja. 1544 szeptemberében az udvar megvonta a kereskedelmi kedvezményeket Kőszegtől s jó néhány alsó-ausztriai várostól, mezővárostól.

8- A kamarához, sőt a tartományi rendek gyűléséhez is kétségbeesetten kérvényező Kőszeg ekkor még azt hitte, hogy az egész folyamat valóban csak néhány feketén kereskedő (Contrawandtisch... gehandelt) működésének eredménye. Ha ité rendet teremt, az egyensúly helyreállítható, a szabadalmakat a város visszanyeri, s ezzel elkerüli a polgárság számának csökkenését, az elszegényedést.

83 1545. február 25-én Prágában Ferdinánd utasította bécsi hatóságait a kőszegiekre vonatkozó tilalmak feloldására.

8

'

1 A különös konjunktúra teremtette lehetőségekből azonban lényegében megállíthatatlan folyamat bontakozott ki. Az ország három részre szakadása következtében a kelet-nyugati irányú magyar külkereskedelemben hosszan tartó visszaesés tapasztalható.

85 Ez a háború okozta krízis nem érintette Kőszeget. Viszont kedvező helyzetet biztosított számára a déli-északi kereskedelmi útvonal jelentőségének megnövekedése. Ezen az útvonalon Kőszeg fekvése igen kedvező volt. A visszanyert kereskedelmi szabadalmak révén polgárai a Bécs, Bécsújhely felé irányuló tranzitkereskedelem lebonyolításában fontos szerephez jutottak. Az udvar többször is megkísérelte a magyar szarvasmarha felhajtására és vásárlására vonatkozó rendeleteinek érvényesítését. A tiltott felvásárlásokra vonatkozó udvari utasításokat, amelyek már 1546-ban napvilágot láttak, Kőszeg még 1548-ban is úgy magyarázta, hogy az érdekeltek mindaddig nem fognak tudni annak eleget tenni, míg az udvar nem gondoskodik a rendelkezések magyar és szlovén nyelvű példányainak kiadásáról.

86 Jóllehet az udvar közben ahhoz is hozzájárult, hogy Kőszegnek elengedi 69