Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogon levő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán

Ezen pedig az uralkodóháznak és a tartománynak közös, a zálogterülethez fűződő érdekeit értette. A tartományi rendi és az uralkodói álláspont találkozott a magyar rendi törekvésekkel szemben. A tartományi rendi befolyás közvetlen és közvetett formában érvényesült ebben a térségben. A források szerint az uradalomnak az ausztriai befolyás erősítésében igen fontos szerepe volt a 16. század derekán Kőszegen. Például IL Miksa alsó-ausztriai kormányapparátusa kifejezett támogatásáról biztosította neuhofi Nicolaus Jurisich záloguradalmát a várossal szemben. Végül is az 1463-as soproni és a lényegében ezt megújító 1491-es pozsonyi békeszerződés következetes végrehajtásáról volt szó - ahogy az egyik osztrák kutató fogalmazta: ezek a szerződések alkották az előfeltételeit a Habsburg uralkodók későbbi délkeleti politikájának.

52 3. Kőszeg 'jogállása, fejlődésének jogi és gazdasági feltételei, a városra hárított kötelezettségek Az udvar hatása minden kétséget kizáróan a legnyilvánvalóbb volt Kőszeg 16. századi fejlődésében. Jeleztük, hogy Kőszegnek a magyar királyi és rendi szervektől való elszakadása lényegében már 1526 előtt végbement. Ferdinánd és Zápolyai között a harc még el sem dőlt, Kőszeg egykori városi kiváltságainak jogi biztosítékait a bécsi udvarban kereste. Ezt igazolja a város 1528-as, majd 1533-as kísérlete.

5:í Helyzetét, jogállását csak az 15 32-es ostrom után rendezhette a bécsi udvarral.

571 Ekkor ugyanis I. Ferdinánd felülbírálta saját állásfoglalását a kőszegieknek még a 14-15. században kiadott kiváltságaik érvényességéről. Nemcsak megerősítette, hanem újak adományozásával tetézte meg az eddigieket.

55 Az 15 30-as években megerősített és újonnan adományozott kiváltságoknak két szempontból volt rendkívüli jelentőségük. Egyfelől: az önkormányzati jogok területén helyreállt a korábbi jogfolytonosság. Ez a körülmény a zálogstátuson belül a legkedvezőbb jogállást biztosította Kőszegnek. Talán nem véletlen, hogy ezekben az esztendőkben a magyar „királyi város" elnevezés analógiájára a város „római császári felségváros"-nak (Rö. Khay. Mt. Satt Günß)

56 nevezi magát. Másfelől: I. Ferdinánd adóengedményekkel tette lehetővé a város újjáépítését. Ez azonban nemcsak városi feladat volt, hiszen a vár és a város közös erődítményrendszert képezett. Az uradalom esetében az udvar mindig számított arra, hogy Jurisich birtokainak jövedelmét, legalábbis annak jelentős részét védelmi feladatokra fordíthatja.

57 A város fejlődése szempontjából ennél is kedvezőbben hatottak az uralkodó kereskedelempolitikai intézkedései. Harmincad- és vámmentesség biztosításával a betelepülés új hullámát indította el hosszú időre. 1526 májusában Georg Khimbesser, alsó-ausztriai helytartó 178 házhely után hajtotta be a kőszegiek úrbértartozását.

58 A polgárháborús időszakban a két külváros csaknem teljesen elpusztult.

59 1551-ben Pangratz Swanckler jegyző már 284 házhely után állapította meg a város adókötelezettségét.

00 1556 novemberében Bécstől küldött elismervényben Hans Widenbeutner az udvari fizetőhivatal vezetője 312 házhelyet (behauste Güter) vett fel.

61 Ezt követően mintegy 10 esztendeig 315-316 megadóztatott házhelyről tudunk. A növekedés természetesen nem a belvárosban, hanem a külvárosokban ugrásszerű, csaknem egyenlően 140-140 házhellyel. A számok akkor is meggyőzőek, ha beszámítjuk, hogy a házak közt csak elenyészően kevés a kőház. Jóllehet 1545 decemberében Kőszeg azt jelentette, hogy a nagy építkezésekhez elkészült a mészégető kemence (Kalchofen) .

62 Az 15 70-es telekkönyvi vita közben a város többek közt azt írta, hogy a házak száma 66