Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogon levő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán

Az aísó-ausztriai rendek (Landschaften des Landes unter der Enns) érdekei ezen a ponton szembekerültek a bécsi udvar érdekeivel. Ausztria két alapvető politikai tényezőjének harcában Kőszeg természetesen a maga helyét kereste. A rendek felfogása szerint Kőszeg nem számíthat támogatásukra, mert nem vesz részt a rendekre kivetett közadók (Mitleiden, Bürde und Landtsanlagen)

/,() fizetésében. A közterhek fogalmán egyébként a rendek két dolgot értettek, legalábbis Kőszeggel szemben erre hivatkoztak, nevezetesen a birodalmi gyűléseken megszavazott török segélyt (Türkenhilfe) és a rendek kezelésében levő állami boradót (Zapfenmass, Tatz). Az 1550-es évek közepén éppen az ausztriai rendek nyomására kezdte meg az udvar Kőszeg rendes és rendkívüli adóinak ellenőrzését. Arra akarta kötelezni a várost, hogy mindenfajta adót viseljen, amit az uralkodó az alsó-ausztriai városok számára kötelezően előírt/

1 L Ezek között szerepelt a török segély, valamint az udvartartásra kivetett rendkívüli boradó (Neuer Zapfenmass)/'

2 sőt a Bécs megerősítésére kivetett robot megváltása, valamint Zuzuggeld megfizetése is/'

3 Az ún. Zuzuggeíd egyfajta hadiadót jelentett. A város ugyanis a háborús veszély nagyságától függően köteles volt minden ötödik, tizedik vagy harmincadik ember után egy-egy teljesen felszerelt katonát kiállítani és bevonultatni. Ennek pénzbeli megváltását is követelhette az udvar. Ezt az összeget nevezték Zuzuggeld-nek vagy Aufbotgeld-nek. 1559-től az egész 16. századra vonatkozóan biztos adataink vannak arra. hogy a Zapfenmass fizetésének kényszerét Kőszeg városára is kiterjesztették/'

4 Jellemző a helyzetre, hogy a tartományi rendek éppen a közadókra való hivatkozással tiltják meg Kőszegnek a kőszegi bor ausztriai exportját, jóllehet ezt a város érdekében Ferdinánd kétszer is szorgalmazta.

45 A városnak ez még a 17. század elején is nagy sérelme. Arra hivatkoznak, hogy a rendeknek a borkereskedelem elé állított tilalma a város legjobb kereseti lehetőségében zárja el az ausztriai piacokat, jóllehet a Fertő melléki helyiségeknek az exportálást minden további nélkül biztosították/

10 Valóban igaz, hogy Kőszeget azonos elbírálás alá vették az ausztriai városokkal és mezővárosokkal,

47 amennyiben a közterhek viseléséről és kivetéséről volt szó. Ugyanakkor elzárták a nevezett városokat megillető kedvezményektől. A város ezt a kétféle megítélést, kétarcú elbírálást bizonyos értelemben taktikai fegyverként is használta, amikor az udvar - meggyőződésünk, hogy céltudatosan - a kőszegi uradalmat egymás után ausztriai földesuraknak adta zálogba/'

8 Ismeretes, hogy Christoph Teufel 1548-ban I. Ferdinánd mandátumára hivatkozva akarta megvonni a várostól fegyverhasználati jogát. Ennek az esetnek államjogi szempontból is volt kihatása. A vita ugyanis először vetette fel Kőszeg hovatartozásának (staatsrechtliche Zugehörigkeit) kérdését a 16. század során. Kőszeg joggal hivatkozott arra, hogy a rendelet érvénye csak az alsó-ausztriai tartomány helységeire vonatkozik/'

9 A város viszont Magyarországon van, rá nézve tehát a rendelkezés nem érvényes. Mint határszéli város pedig jobban ki van téve a háborús veszélyeknek, mint a védett tartománybeliek. Kőszeg tehát következetesen alkalmazta a területi elvet, miszerint a város Magyarországon fekszik, ezt ugyanis még a szerződés is elismerte. Van azonban az esetnek egy másik vonatkozása is. Kőszeg ugyanis saját helyzetének felmérése után mégiscsak elismeri az Ausztriához való tartozását, amely szerinte az Osztrák-házhoz való (zum Hause von Österreich)

50 kapcsolatban van meg. A rendekkel szemben tehát Kőszeg a főhercegben keresi s találja meg az osztrák hercegséghez való viszonya lényegét. A főherceg pedig azonos a magyar királlyal. Mintegy húsz esztendő múlva ez a kérdés sokkal bonyolultabban vetődött fel. Neuhofi Nicolaus Jurisich éppen arra hivatkozott, hogy Kőszeg az Osztrák-házhoz tartozik, ő viszont az uradalom élén ebben a térségben a „Vatterlanndt"

51 érdekeit képviseli. 65