Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi káptalan hiteleshelyi tevékenysége
levelek. Talán érdekes lesz, ha megjegyezzük, hogy országosan elsőként a vasvári káptalan vezette be a hónapok és számozott napok ma is általánosan használt datáíási módját az oklevelek záradékában. 69 A relational a szerkezet így alakul: adresse a királyhoz vagy magas hivatalt viselő főemberhez. Salutatio, amelyben az üdvözlés mellett megtaláljuk a relatiót küldő hiteles hely nevét. A narratio megismétli a mandátumot, esetenkint ezt szórói-szóra átírja. Disposiüo tartalmazza a hiteles hely eljárását az ügyben, beszámol az elvégzett feladatokról, vagy közli a sikertelen próbálkozást. A relatiót is datálás zárja. Az oklevél nyelve 1840-ig általában latin (1840. te. 6. §). A 15. századtól kezdve találkozunk összefüggő magyar nyelvű bejegyzésekkel, elsősorban olyan formában, hogy a káptalan hitelesíti, átírja a hozzá forduló felek szerződését. A 15. századi és a r6. század első évtizedeiből származó összefüggő feljegyzések magyar nyelvemléknek számítanak. Ilyen, nyelvi szempontból különösen értékes, összefüggő magyar feljegyzésről a vasvári káptalan anyagából nincs tudomásunk. A 16. század második felében már a vasvári jegyzőkönyvekben is találkozunk összefüggő magyar szövegekkel. 70 A tanúvallomások a kihallgatott tanúk szavait gyakran magyar nyelven örökítik meg. Ezek között sok egyéni vagy tájjellegű nyelvi emlék, összefüggő mondat, esetleg gondolatsor található, A hiteleshelyi gyakorlat tehát jóval megelőzte a népnyelv alkalmazását a törvényben szabályozott (1836. évi 3. te.), vagy ezt kötelezően megkívánt (1840. 6, te.) előírásoknál. Alaki szempontból három oklevélformával találkozunk: a privilegiális levél, amelyet a hiteles hely nagyobb alakú, függő pecsétjével láttak el. A patens oklevél, rányomott viaszpecséttel, amelyre a későbbi századokban pecsétet védő papírszeletet is szoktak ragasztani. A zárt oklevél, amelyet összehajtogattak és zárópecséttel hitelesítettek. Az oklevelek pecsételése - mint az oklevelet hitelesítő gyakorlat - az esetleges viszszaélések elkerülése végett alakult ki. Az egyházi okleveleknek kezdetben csak a kiállító személy megbízhatósága adott hitelt. A királyi kancelláriában viszont már a 11-12. század folyamán szokássá vált a királyi pecsét alkalmazása, ahogy erről már megemlékeztünk. Közhitelű pecsétje ekkor még csak a királynak volt. A királyi kancellária gyakorlata idővel a hiteles helyek tevékenységére is hatott. így a 13. század első felétől már a hiteles helyek kancelláriájában is a pecsét lett a közhitelesség jelképe és biztosítéka. Ilyen pecsét használatát a vasvári káptalannál már 1239-ben említi egy oklevél: „Jelen iratunkat a mi pecsétünk hitelével megerősítve átadjuk..." 71 Az első ismert, 1291-ből származó pecsétnek tollrajzát Péterffy Károly közli művében. 7 2 Alakja kerek, körirata: „| S. CAPITVLI ECCLESIE CASTRIFERREI". Belül Szent Mihály arkangyal képe. Jobbra: „MICHAEL", balra: „ARCHANGE" felirat látható. 1305. és 1328. évek között a vasvári káptalan pecsétjét megújították. Ez kitűnik a jelzett években keletkezett két oklevél eredeti és átírt példányából. Az eredeti oklevelet még a régebbi pecséttel, az átírt másolatot pedig már a megújított pecséttel hitelesítették. 73 Egy ilyen megújított pecsétet közöl 1348. évi oklevélről Jerney a magyarországi káptalanok és konventek hiteles tevékenységéről szóló tanulmányában. 7 ' 1 Ennek a pecsétnek is kerek alakja van. Körirata: „+ S. CAPITVLI ECCLESIE CASTRIFERREI". Belül Szent Mihály arkangyal a sátán testén állva, keresztes dárdájával átszúrja annak torkát. Egyik oldalán „S. MICHAEL", a másikon „ARCHANGEL" felirat olvasható. 1553-ban pecsétvizsgálat volt a magyarországi hiteles helyeknél. Amint említettük, a király bekérte a pecséteket, és csak azoknak a hiteles helyeknek adta vissza, amelyeknél a közhitelűség teltételeit biztosítva látta. 75 A vasvári káptalan is visszakapta a pe38
