Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: A Vas megyei Levéltár 25 éve

a levéltár vezetését a volt városi levéltáros, Dr. Horváth Ferenc vette át, aki azóta is a Vas megyei Levéltár igazgatója. A megalapozás időszakában a Szombathelyi Állami Levéltárnak két fő feladata volt: i. tovább folytatni és finomítani a megkezdett rendezést, 2. a bekövetkezett államosítás kapcsán államivá vált hajdani tőkés szervek iratait átvenni. Mindkettő igen nehéz feladatot jelentett, mivel a levéltár továbbra is csak 3 fős létszámmal rendelkezett, s mivel nem volt semmi közlekedési eszköze sem, szállítóeszköze, és alkalmi munkaerőkkel kellett sok kérdést megoldani. A levéltári dolgozók létszáma egyébként a megalapozás időszakában lassú fejlődéssel a következőképpen alakult: Tudományos dolgozó Középkáder Technikai dolgozó 1 1 1 1 2 1 1 Ha figyelembe vesszük a levéltári iratgyarapodás mértékét és az anyag rendezettség! állapotát, rögtön kiderül, hogy ezzel a létszámmal még a legalapvetőbb kérdések megoldása is csak igen nehezen volt lehetséges. A levéltár 3740 folyóméteres iratanyaga (megye+város) ugyanis az 1950-19 5 6-os évek között 1S11 fm-rel növekedett, és 1956. év végén 5551 folyóméter volt. Leszámítva a külső felderítési munkát, azt hogy a levéltárnak mindent magának kellett beszállítania (rendszerint szombat és vasárnap, mert máskor nem kapott szállítási eszközt), az átvett anyagok is legfeljebb csak fondszintig voltak rendezve, a belső rendezetlen anyag állandóan növekedett. A fontos mégis az volt, hogy ne essenek történetileg értékes iratok a papírgyűjtés áldozatául. Így 1950 és 1956 között a megyei és járási teljes kapitalizmus kori anyag, beleértve az üzemek és szakhatóságok anyagát is, 1945. évig bezárólag levéltárba került. Az átvett fontosabb fondcsoportok a következők voltak: 1. Államosított üzemi irattárak alapításuktól 1945-ig. 2. Szakigazgatási szervek iratai (mezőgazdasági, erdészeti, ipari, pénzügyi, tanügyi) 1949-ig. 3. Gyógyszertárak iratai az államosításig. 4. Hitelszövetkezetek iratai az államosításig. 5. Bankok és takarékpénztárak iratai az államosításig. 6. Községbírói és jegyzőségi levéltárak 1949-ig. 7. Megyei bírósági és járásbírósági irattárak 1920-ig. 8. Járási főszolgabírói irattárak 1950-ig. A megszűnt kőszegi járás iratai 1954-Íg. 9. Középfokú, polgári iskolai és városi elemi iskolai irattárak az államosításig (1948). 10. Szerzetesrendek iratai. 11. Családi levéltárak (adományozás vagy vásárlás útján, mint pl. Erdődy családi levéltár). Ebben az időszakban selejtezés nem folyt a levéltáron belül, mivel a szükséges 7 1950. 2 1 1951. 1 1 1952. 1 2 1953. 2 3 1954. 1 3 1955. 2 3 1956. 1 3