Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogon levő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán

helyi rezidenciába.

139 Károly főherceg Kőszegtől, s főleg néhány nagyon gazdag családtól nagy Összegeket vett fel hitelbe.

140 Kőszeg küldötteit így személyesen meghallgatta, s nagy része volt, hogy II. Miksa sokat engedett elutasító magatartásából, sőt külön mandátumot bocsátott ki még ennek az évnek a során, amelyben a város alapvető szabadalmait az elszámoltató bizottsággal szemben is szavatolja.

141 Károly viszont, amikor a kőszegiek küldöttsége személyesen felkereste, mentesítő iratában kifejezetten az uradalommal szemben biztosította a kőszegi polgárok személyi szabadságát.

J/

'

2 Végül a város és az uradalom egymás közti levelezését kell megemlítenünk, amelynek dokumentáló ereje rendkívül nagy. Az 1571. június i-i accordát megelőzően ismét megszaporodtak a kormányszékhez felküldött, egymást kölcsönösen vádoló, panaszos jelentések (Beschwär Articl) az uradalom és a város részéről.

143 Ezeknek kiváltképpen a gyakorlati jelentőségük volt nagy, hiszen valóságos példatárát képezték a vita hétköznapjainak az 1570-1571-es esztendők tényleges közhangulatának, eseményeinek részletezésével. Ennek az utolsó négy esztendőnek a mérlegét szeretnők elkészíteni az imént számba vett források alapján. Problémagazdagságuk olyan nagy, hogy ebben a tanulmányban a téma csak vázlatosan fejthető ki. Az udvar 1568 júniusában adott helyt neuhofi Nicolaus Jurisich a várossal szemben támasztott igényeit 14 pontban összefoglalt beadványának.

144 Az 1568. augusztus 5-i egyezség lényegében ennek alapján jött létre, hiszen a város és az uradalom képviselőit június 18-ára szóbeli meghallgatásra rendelték fel Bécsbe. Az érdekellentétek tisztázása a kormányszék előtti egyezkedés fázisába jutott. Olyan időpontban történt azonban ez, amikor az uradalom helyzeti előnye úgyszólván egyértelmű volt, és olyan kamarai bizottság előtt, amelynek felfogása csaknem egyezett az uradalom élén álló császári kapitány és ausztriai földbirtokos álláspontjával.

145 A tárgyalás alapját is a záloguradalom által előterjesztett 14 pontos kívánságlista képezte. Jurisich kétségbe vonta, hogy a városnak első fokú joghatósága van. Magának követelte a város fölött illetékes első fokú fellebbviteli (Apellation) joghatóság illetékességét, valamint a várkapitány jogkörének tisztázását rendkívüli állapotok idején az uracialomnak igényelte. Ezek között a pontok közt találjuk azonban néhány haszonvételi jog elvonását a várostól, így Kőszeg vadászati (Geiaidt) és halászati jogának elvételét. A városra hárította az 1568-ban felállított betegház (Spitall) fenntartását is. Ragaszkodott továbbá ahhoz, hogy Kőszeg készíttesse el újra a városkapukon az ostrom idején elpusztult Jurisich-címert.

146 A maga javára kívánta tisztázni a Paanwein ügyét, amelynek megváltását még nagybátyja, Jurisich Miklós tette lehetővé az 1540-es szerződésben.

147 Évszázados gyakorlat alapján köteles volt a város a saját borából bizonyos mennyiséget az uraság részére kimérni. Ennek az ún. Paanwein-nek megváltási összege 1540-ben 39 tallér volt. Követelte továbbá az uradalomba járó 1 200 akós hegyvám (Bergrecht) mennyiségének megtoldását az újonnan telepített szőlők arányában is. Beleszólt a város bormérésének (Weinleutgeben) gyakorlásába is. Követelte azután a városkapu, a város éjjeli őrségének, a város személyforgalmának, az idegenek letelepedésének, valamint Kőszegnek a török hódoltsági területekkel folytatott kereskedelmének felügyeletét. Beleszólt a bíróválasztásba is, kikötötte, hogy a bíró személyét illetően neki feltételei vannak. Az uradalom elgondolása az volt, hogy Kőszeget meg kell fosztani alapvető önkormányzati jogaitól. A szolgáltatások terén pedig az uradalom úrbéres helységévé kell tenni. Tegyük hozzá, hogy mindezt egy ausztriai zálogbirtokos terjesztette a bécsi udvar • elé. Az osztrák zálogbirtokban levő Kőszeg egyik legkritikusabb időszaka következett: van-e elég ereje az udvar, a kamarai bizottságok által támogatott s súlyos belső társadalmi válságot élő városnak új szövetségeseket keresni s megvédeni magát? let a 77