Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Bariska István: Küzdelem az ausztriai zálogon levő Kőszeg városa és az uradalom között a 16. század derekán
Kőszegen az ostromot követő engedmények következtében növekedett meg ilyen nagy mértékben. 63 Az 1540-es évek közepére elmélyült válság idején Kőszeg megadóztatta a kereskedő réteget. Azon az alapon kért erre engedélyt a kamarától, mert igazságtalannak és ésszerűtlennek tartotta, hogy a kereskedelmi szabadalmakból származó hasznot az ostrom után Kőszegre települt kereskedők fölözzék le, a városnak pedig azokból haszna ne származzék. 04 I. Ferdinánd kereskedelmi kezdeményező kedvet pártoló politikájának - sok-sok társadalmi ellentmondása ellenére - Kőszegen igen komoly eredményei lettek. A piaci felvásárlási feltételeket gazdasági tényezők s a konjunktúra teremtették meg. Nyilvánvaló volt, hogy gazdasági stabilizációja attól függött, hogy mennyiben tudott részt vállalni a város ebből a nagy munkamegosztásból. 65 Ennek jogi garanciáit azonban az udvar teremtette meg. Általában elmondható, hogy az eredeti oklevelekben lefektetett önkormányzati jogok védelme Christoph Teufel kísérletei ellenére biztosított volt az 1560-as évekig. Kőszeg jogállásában alapvető változások nem történtek: a városi jogok 15. századi kereteit a zálogosítás nem tette kérdésessé sem az önálló bíráskodásban, sem az igazgatásban. A város kegyúri jogát Jurisich Miklós még nem vitatta el, a polgárjog elnyerésének feltételeit Kőszeg maga szabhatta meg. A városi jogon élvezett kisebb királyi haszonvételeket Kőszegen Jurisich akkor is sértetlenül hagyta, amikor a város feletti rendelkezési jogot I. Ferdinánd 1537-ben átadta neki. 66 Jurisich Miklós 1540-ben a várbeli bormérési jogot is átengedte a városnak a Szt. György-napi 39 talléros évi pénzjáradék 50 tallérra emelésével. 67 Ahhoz is hozzájárult, hogy a török hadjárat következtében elpusztult Doroszló falu rétjeit (das wysmadt zu Gryslitarff) kőszegi polgárok használatba vehessék. 68 A Felső-kapu (Obristes Statthor) vámját is kőszegi polgár, Michael Alz plébános kezén találjuk. 69 Sorolhatnánk még az intézkedéseket, amelyek alapján a város igen kedvező körülmények közé került Jurisich Miklós földesurasága idején. Ezt a helyzetet később nagy energiával védelmezte. Nemegyszer figyelmeztette is a kamarát, hogy a zálogbirtokosoknak (Pfandinhaber) nincs joguk akkora hatalomra a város felett, mint Jurisichnak, aki a várnak és városnak nemcsak zálogosa, hanem örökös ura is volt (Erbs- und Freyherr Schloß und Statt Güns gewest). 70 Ebben a védett környezetben sértetlenül fejlődött Kőszeg vásártartási joga, érvényben voltak továbbá Kőszeg polgárainak személyes kiváltságai: a városi iurisdictió adta védelem, a szabad végrendelkezési jog, a vám- és harmincadmentesség, amelynek nagy vonzereje volt az ostrom utáni mintegy 30 esztendőben. Szó sincs kiegyensúlyozott, békebeli állapotokról. Mint látni fogjuk, rendkívüli belső megrázkódtatások érik a várost. Jurisich Miklós azonban meglepő körültekintéssel gondoskodott a város és polgári szabadságok megtartásáról. A városi és polgári kiváltságokkal és jogokkal szemben álltak a város adó- és katonai terhei. Az udvar rendes és rendkívüli követelései egy sor problémát vetettek fel. Kőszeg szempontjából a bécsi, majd a prágai udvar, illetve azok Bécsben hátrahagyott kormányszerveinek feladatköre kiterjedt a városi önkormányzat felügyeletére és a jövedelem kezelésére. A várossal szemben támasztott katonai terhek is lényegében az udvar adópolitikájának részei voltak. Amikor a város alávetettségéről beszélünk, voltaképp az udvar politikai szerepét kutatjuk a város történetében. Nyilván a záiogstátus következménye volt, hogy a város rendes és rendkívüli adózásának kezelését, I. Ferdinánd az alsó-ausztriai kamarára bízta. Ennek feladata volt a rendes és rendkívüli adók kezelése is. Ferdinánd elengedte ugyan az úrbéri adót (Urbarr >7
