Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

C. Harrach Erzsébet: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában

még középkori. A falsávokat eredetileg nem kötötte össze az ív. Ez a falazatból leolvasható, mert az ív alátámasztó vállait belefaragták a homogén falpillérbe. Párkánykialakításnak vagy töredéknek sehol semmi nyoma. Ezek a részletek egyrészt az ív kialakításakor, másrészt a belső boltozat készítésekor pusztulhattak el. •Nxillsz ^^ XIX ii Hegyhátszentjakab, rk. templom alaprajza (szerző jelmérése 1971-ben) 1733-ban rekatolizálódik a 18. sz. elején néhány évtizedig protestánsok által használt templom, 1738-ban renoválják.

13 Valószínű, hogy a hajó vakárkádjainak kialakítása, továbbá a szürke kontúros quaderfestés ebből az időből való. Ekkor még nincs sekrestyéje sem a templomnak.

12 A sekrestye tehát a XIX. sz.-ban épült. A templom külsejének legérdekesebb része a szentély. Kettős ívű lizénasor alkotja az architektúrát. A kutatás előtt ez teljesen egyszerű kiképzésű homlokzatdísz volt. A letisztításkor derült ki, hogy az ív magasságában egyszerű kockafejezetté alakul a félkörmetszetű faloszlop, a hatszög három oldalával záruló metszete van a lábazati résznek. A falpillér, a fejezetek és lábazatok egyaránt égetett profiltéglából valók, de vakolva voltak a román időkben is. Sajnos a párkány további részeire semmi nyomot nem tudtunk felfedezni. A torony is váratlan részleteket rejtegetett. A vakolatleverés során egyértelművé vált, hogy a jelenlegi teljes magasság még a román korból való, sőt visszabontás történt az 241