Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

A városi pénzügyi szervek ügyintézése az első időkben a polgármesteri ügyintézés része volt. Ezen belül, mint polgármesteri szerv legkorábban az adóhivatal válik külön ügyintézésileg 1877-ben, a számvevőség 1890-ben, a pénztár 1891-ben. A különválás mindhárom esetben önálló iktató vezetésével és külön irattár létesítésével járt együtt. A fogyasztási adó- illetve javadalmi hivatal: i8gj-ic>44 Szombathely városa 1897-ben határozta el, hogy egy magánossal kötött szerződését felbontja, s házi kezelésben végzi a fogyasztási és italmérési adónak beszedését.

28 Még ugyanebben az évben elkészítette ennek a hivatalnak szervezeti szabályzatát is.

29 Ennek értelmében a fogyasztási adóhivatal feladata lett a helypénznek, az állami borital és húsfogyasztási adónak, valamint a városi bor-, hús és szeszfogyasztási adópótléknak beszedése és kezelése. Személyzete a helypénzszedőkön kívül négy főből állott. A város 1922-ben megszüntette a fogyasztási adóhivatalt, s a számvevőségre ruházta az ezzel kapcsolatos tennivalókat,

30 s ezt a rendelkezést ismételte meg 1924-ben, az 1923. évi XXXIII. te. s annak végrehajtása tárgyában kiadott 121.100/1923. PM. számú rendelet alapján. Végül is be kellett látnia a városnak, hogy ez az állapot csak átmenetileg lehetséges a számvevőség túlterheltsége folytán, s így született meg az 1920-as évek végén a városi Javadalmi hivatal 11 fős személyzettel. Feladata volt beszedni és kezelni a városi javadalmakat, valamint a bor és húsfogyasztási adót, a szesz és söradópótlékot, a szabad pince kezelési díjakat, a vigalmi és kártya adót, az ásvány és szikvízadót, az italmérési illetéket, a jövedelmi bírságokat, vágóhídi szemledíjakat és istállópénzeket, kirakodó és állat-piaci helypénzeket, valamint helypénzbírságokat. Ezen kívül a vásár- és piac rendészet tartozott még hatáskörébe. A hivatalnak külön ügykezelése, iktatója, irattára és pecsétje volt. Az árvaszék: A városi elsőfokú hatóságok egyik legjelentősebbike volt a városi árvaszék, hz 1861. évi január 12-i közgyűlés árvagondnokot és közgyámot választott, állásuk megmaradt az 1864. évi október 20-i közgyűlés alkalmával, amikor kibővítették az árvaválasztmányt, mivel igen megszaporodtak az árvaügyek.

31 Az 1867. májusi alkotmányos közgyűlés az ideiglenes rendszer alatti fizetéses árvagondnokságot megszünteti ugyan, de az árvaszék továbbra is fennáll, s az 1871. évi XVIII. te. 24 7 §-a alapján alakul újjá 1872-ben a városi önkormányzat újjáalakulása kapcsán. A város 1872-ben kiadott első önkormányzati szabályrendelete a tisztségviselők és hivatalok közül az árvaszékkel foglalkozik legtöbbet. Külön fejezetben (negyedik fejezet) foglalja össze a városi árvaszék feladatait, jogait és kötelezettségeit, valamint a gyámi számadások és az árvapénztár kezelési szabályzatát. Már ez az önkormányzati szabályrendelet tartalmazza alapjaiban a későbbi 1877. évi XX. tc.-ben meghatározott szervezeti kereteket. A szabályrendelet szerint a városi árvaszék elnöke a polgármester, tagja a szavazati joggal bíró városi ügyész, számvevő, jegyző és a fizetéses tanácsos, mint árvaszéki ülnök, továbbá a szavazattal nem bíró városi közgyám. Segédszemélyzete a városi pénztárnok és ellenőr, mint a városi árvapénztár kezelői, valamint a városi iktató, kiadó és irattárnok, mint az önálló árvaszéki irattár kezelői. . tw& • • 218