Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

során nem változott, s jelentősége csak növekedett a háborús helyzet során, a polgári légvédelem megszervezése terén szükséges tennivalók tekintetében. Ebbe természetesen a társadalmi szervek is segítették. A hivatalnak 1883-tól voltak, illetve maradtak fenn önálló nyilvántartásai, s 1926-tól önálló iktatású irattára. A számvevőség: 1861-1938 A város 1861. január 12-i alkotmányos tisztújító közgyűlése határozza meg a kiegyezés korának hivatalszervezetét. Ez a szervezet marad érvényben a város 1867. évi alkotmányos újjászervezésekor, s képezi alapját az 1872. évi első önkormányzati szabályrendelet alapuló szervezkedésének is. Mindhárom alkalommal - a város korábbi szervezetére alapulva - hármas funkcióbeli tagozódásban kívánja a város a feladatokat megoldani, amelyek a város pénzügyi tennivalóinak terén jelentkeznek. A három tisztviselő a számvevő, az ellenőr és a pénztárnok. Kezdetben egymástól elválaszthatatlan három tisztség, amelyek kölcsönös kiegészítésben oldják meg eleinte azokat a feladatokat, amelyeket a város későbbi életében három önálló hivatal old meg. A város először 1872. évi szabályrendeletében határozza meg a három tisztségviselő feladatkörét illetve tennivalóit. A számvevő köztük a legmagasabb rangú, tagja a városi tanácsnak és a közgyűlésnek. Feladata, hogy minden számadási okiratot átvizsgáljon, időnként pénztári vizsgálatokat végezzen, a költségvetés elkészítésénél közreműködjék, az évenkénti számadásokat átvizsgálja, kifogásait megtegye, s jelentést tegyen a közgyűlésnek. Az ellenőr kötelessége a bevételek, kiadások, a pénztári könyvek vezetésének ellenőrzése, az adóknak a nyilvántartása, az erre vonatkozó könyvek vezetése, az adókivonatok időszakonkénti elkészítése, az összes pénztári könyveknek a pénztárnokkal együtt lezárása s a számadások összeállításában közreműködés. A pénztárnok az összes pénztárakat kezeli, beleértve az adópénztárt is, a város jövedelmeit beveszi, kiadásait teljesíti; a vagyonmérleget elkészíti, számadásait évenként benyújtva; eszközli az adószedést, nyilvántartja a birtok változás okát. A három tisztségviselő ügyköri megosztása alapján látható, hogy a város pénzügyi feladatai tekintetében egyelőre teljes az egybefonódás, s ez még egy ideig változatlanul fennáll. Csak a város minden téren való növekedése hozza magával a differenciálódás szükségességét. A differenciálódás első szakasza a városi háztartás és az adóügyi, pénzügyi tennivalóknak egymástól való elválasztása volt. A város - pontosan nem tudni mikor de valószínűleg az 1870-es évek végén a már említett három tisztségviselő mellé egy negyediket is alkalmazott, a könyvelőt, s most már a háztartási pénzügyi teendőkec a könyvelő, az államadóval kapcsolatos pénzügyi teendőket az ellenőr volt hivatva elvégezni. A város 1884. évi szabályrendelete a számvevő és pénztáros hatáskörét meghagyva a könyvelői és ellenőri ügykört a következőkben határolta el: Az ellenőr (36. §.) általában az államadók és a hadmentességi díjak, úgy az ezek módjára kezelt városi és megyei adók ellenőre helyettesíti a pénztárnokot akadályoztatása esetén. Külön teendői: 1. Földadó kataszter nyilvántartása, a változások keresztülvezetése. 2. A földadó és az I. és II. osztályú keresetadó kivetése. 3. Az adófőkönyvi előírás, beszedés, elszámolás. 4. Az adóintés és végrehajtás foganatosítása. 5. Havonkénti forgalmi kimutatások szerkesztése. 215