Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

Fentieken kívül három, korábban nem említett hatáskört hangsúlyoz még: a) a szabályrendeletek és törvények megtartásának ellenőrzését, b) az adókivetési és beszedési teendők ellenőrzését és mozgatását az 1876. V. te. értelmében, c) az 1876. évi XIV. te. alapján teljesített közegészségügyi első fokú bíráskodást. A polgármesteri ügykörök fejlődését és növekedését természetesen nem csak a helyi igazgatási teendők növekedése, és nem csak képviselőtestületi határozatok bővítették. A századforduló előtti három évtizedben sorra jelentek meg olyan országos törvények, rendeletek, amelyek a polgármesteri hatáskört messzemenően szélesítették, elsősorban azzal, hogy mint felsőfokú hatóságot egy egész sor kérdésben jogokkal és kötelességekkel ruházták fel. Ilyen volt az 1877. évi XXII. te, amely rendezett tanácsú városokban a békebírói tennivalókkal ruházta fel a polgármestert és bevezette a községi bíráskodást, s később több kiegészítő rendelkezés bővítette a feladatkörét, vagy az 1884. XVII. te. az ipartörvényről, amelynek alapján (166. §.) az elsőfokú iparhatóság 1929-ig városi, tanácsi, majd polgármesteri ügykört képezett, vagy az 1894. évi XXXIII. te. amely intézkedett az állami anyakönyvekről, azoknak vezetéséről, s egyúttal az elsőfokú felügyeleti hatóságul a polgármestert jelölte ki. A város 1897. évi szabályrendelete újabb bővítéseket hoz, bár ezek kevésbé jelentősek. Az 1894. évi XII. te. értelmében a mezőgazdasági kihágást ügyek kerülnek hatáskörébe, valamint a színielőadások, és minden egyéb olyan rendezvény engedélyezése, ami nem tartozik a rendőrkapitányhoz. Tovább bővül főleg elvileg a polgármester hatásköre a századforduló után. A megfogalmazást az 1911. évi városi szabályrendelet 77. §. 2. pontjában adja: „A polgármester vezeti az elnöki ügyek iktatóját és intézi az elnöki ügyeket. Végrehajtja az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteket, intézi és vezeti a város közigazgatását, szellemi, erkölcsi és anyagi haladását és jólétét előmozdító intézkedéseket tesz, illetőleg ezekre vonatkozó javaslatokat terjeszt a tanács és a képviselőtestület elé." Ugyanez a szabályrendelet számol be arról, hogy a polgármester utalványozási joga 50-ről 200 Ft-ra emelkedett, s mint jelentős tennivalót jelöli meg az egyre bonyolultabbá váló városi közigazgatás ügyrendjének kidolgozását, amely Szombathely viszonylatában 1900-ban már megtörtént. Ugyancsak bővül munkaköre azzal is, hogy a tanácsi tisztviselők kivételével a város tisztviselői és hivatali apparátus munkakörét megállapítja és az egész munkaszervezést irányítja. Mindezek természetesen a duzzadó apparátus új szükségletei. A polgármester teljes jogköre az 1930-as évekre alakul ki, elsősorban az 1929. évi XXX. te, révén, mely a megszűnt tanácsi hatáskört teljes egészében polgármesteri hatáskörbe utalja. A rTatásköri kialakulást jól foglalja össze a város új szervezeti szabályrendelete, mely a lehető legpontosabban sorolja fel a polgármesternek, mint I. fokú hatóságnak ügy- és hatáskörét. Az elsőfokú hatósági jogkör az ipar, építészeti, közegészségügyi, mezőgazdasági és állategészségügyi területre terjed ki, s az 1904. évi XXXVI. te. alapján teljesíti az állami, anyakönyvi ügyekben az elsőfokú felügyeleti hatósági teendőket. E hatósági teendőkön felül, amelyeknek fellebbezési hatósága másodfokon továbbra is az alispán, .általában a régi ügyköre marad meg, amelyet néhány új törvénycikkben megfogalmazott feladat egészít ki. így az 1929. évi XXX. te. korlátai közt a rendbüntetés alkalmazása a tisztviselőkkel szemben az alacsonyabb rendű alkalmazási kategóriában a felfogadás és elbocsátás joga, s az összes tisztviselők illetőleg alkalmazottak illetményügyeinek intézése. Immár a számvevőség láttamozásával minden megkötés nélkül utalványozhat a költ205