Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

volt enni. A szendergő életet jelképezi általában, a vallásban a feltámadást. A festett pirostojás színét egyesek Jézus vérére vonatkoztatják;

10

'

1 piros a feltámadt Krisztus szobrok ruhája is. Régi szokás a szentsír őrzése. A szombathelyi őrök enni és inni kaptak szolgálatukért.

105 Magáról a szentsírról, elhelyezéséről alig tudunk valamit. Az 1774-75. évi kiadások között azt írta a számadó, hogy „Az Gabriel Kipirónak a Sanctuarium kiírásáért és Isten koporsó játul f űzettem 40 f-kr."

100 Ugyanakkor Simon képfaragó is kapott 30 forintot.

107 Lehetséges, hogy ennél a szentsírnál is voltak a Krisztus corpuson kívül más mellékalakok is, s azok készítését vagy javítását takarja a tétel. A Szily-féle vizitáció és Bőle András kézirata szerint is az egyik torony alatt vau a szentsír ekkor, amiből arra következtetünk, hogy állandó építményként volt kiképezve. II. József vallási reformjait általában ellenszenvvel fogadrák a magyarok, így a szombathelyiek is. Uralkodása idején városunkban is szünetelt a szentsírok nyilvános tisztelete. Rendeleteinek visszavonása után a megye és azt átvéve a város is sietve mondta ki, hogy „Nagy Héten az utolsó Szent napokra Isten koporsóját látogató szokás . . . minden helyeken vissza állíttassák. . .".

10s Ennek nyomán ismét mindenütt megindult a szentsírok ápolása, javítása, így a kálvárián is. Kaufmann Jakab említi, hogy sajátjából adott 30 forintot „ . . . az Isten koporsója tsináItatásara. . .", még 1803 augusztusa előtt.

100 A felszereléshez tartozó ruhák mosása között „Isten koporsójához ... 3 db"-ot találtak a felsorolásban.

110 A Bőle vizitáció szerint a kápolna „isten koporsójához szükséges minéműségekkel is el van látva". Az 1856-57. évi leltárban fekete terítő szerepel isten koporsója előtt. Olaj égetése üvegpoharakban a 19. századra is áthúzódó szokás maradt.

111 1844-45-ben Koller Antal üveges dolgozott a kálvárián, s ezzel kapcsolatban a szentsíron is.

112 Különben forrásaink az 1900-as évek elején végzett átépítésig hallgatnak róla. Csupán a mérnöki hivatal felterjesztése említi, hogy a régi sekrestye és szentsír elbontásánál falvastagítás kell, mert azok kápolna felőli falai beljebb állnak, mint a tornyok belső falai.

113 A megjegyzés az új tornyokra vonatkozhat, amelyek ekkor már álltak, s ebből valószínűsíthetjük, hogy időközben a sekrestyével ellentétes oldalon kiépített helyiségbe volt a szentsír áthelyezve, de erre egyértelmű írásos adatunk nincs. Az új berendezést a karmelita apácák úgy csináltatták, hogy a mellékoltárt át lehessen alakítani szentsírnak. A munkát Heckenast János szombathelyi oltárépítő saját költségén végezte cl.

114 1929-ben készülhetett a szentélyben a szentsír oltár, amely falba volt beépítve és csak a nagyhéten bontották ki.

115 Jelenleg a bejárattól balra levő Rozália-oltár szolgál a szentsír helyéül, amelyet alkalmilag állítanak fel. Padok és egyéb berendezések A hivek számára már a 18. században voltak padok a kápolnában. A vizitációk 14 darabot említenek. 1846-47-ben javították őket,

110 1861-ben pedig Szilveszter Jakab asztalos csinált „hat új templomszék"-et.

117 A maiak a 20. századból valók, és alkalmazkodnak a neogót kialakításhoz. 1910-ben készítette őket Fichlakker Alajos szombathelyi asztalos.

118 A sekrestyébe való almáriumot 1774-ben csináltatták 17 forintért.

119 A leltárakban később nem szerepel. Perselyekről először 1753-ban hallunk. Ekkor külön van szó a „csöngetc"-ről ís, amelybe a szertartások alatt gyűjtötték a hivek filléreit.

120 A másik minden bizonnyal •a berendezési tárgyakhoz sorolható álló persely volt. 18 34-36-ban arról értesülünk, 164