Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

totta és helyére visszaállította a főoltárt, a mellékoltárokat és a szószéket. A bejá­rati ajtó fölé ablakrámát csinált, ruhafogast a sekrestyébe, s más kisebb dolgokat. 28 napi munkájáért 133,30-ot kért, de csak 126 forintot kapott. 8/ Egészen századunkig nem találunk más beazonosítható tételt a berendezés javí­tására vagy cseréjére. Az 1901-től kezdődő nagy átépítés kapcsán Lewisch Robert 30 koronáért szétszedte az oltárokat. 88 A mérnöki hivatal 1902. június 6-i jelentése szerint azok „... részben Knebel Ferenc fényképe 1880 körül. Az utolsó stáció, a felvezető lépcső, a barokk kápolna, az előtte álló kereszt, a remeteházhoz vezető lépcső, valamint a hegyközség kerítésének egyetlen ismert fényképe. el vannak korhadva és ily állapotban a kápolna helyreállítása után aligha lennének visszahelyezhetők . . .". 8<J Ezért, pénzszűkében lévén a város, valószínű nem restaurál­tatta azokat, csak provizórikusan állította fel, s megragadta az apácák fellépésével keletkezett kedvező lehetőséget, hogy gondjától szabaduljon. Egy ma még élő, az elsők között beköltözött apáca emlékezik még a régi Hétfájdalmú Szűz és Szent József szobrokra. 90 Az 1902-ben szünetelő szertartások után 1903 tavaszán már ren­desen folytak az istentiszteletek, 01 a berendezésnek tehát lényegében a helyén kellett lennie. Lewisch költség-előirányzatot készített az oltárok és a szószék tisztítására, új színe­zésére és felállítására. Ez az írás a barokk kori oltárok legrészletesebb forrása. 92 Fő­oltár: tabernaculum, rajta két aranyozott váza, két aranyozott gyertyatartó; oldal­állványokon két térdelő, aranyozott angyal. A tabernaculum maga fehér, aranyozott architektorikus dísszel. A fő „párkányzaton" két angyal, ruhájuk és szárnyuk ara­nyozva, testük természetes színű. Krisztus a keresztfán, Mária Magdolna és Szent 162

Next

/
Thumbnails
Contents