Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez
1768-ból való vázlatos térképe 18 felső részén láthatjuk. Két toronnyal, nyeregtetővel, oldalt három ablakkal ábrázolta az ismeretlen rajzoló. 1773-75-ben talán tatarozás vagy átépítés vált szükségessé, 19 mert a számadások állandóan tartalmaznak mész-, tégla-, fohenyszállítást és kőművesmunkát. A kőszegi ácsoktól zsindelyt vettek, de a berendezésre is költöttek.0 1775-ben hét szekér meszet, •ötezer téglát, állásfát stb. tüntet fel a számadó. 1760 és 1770 között több kisebb tételt fizettek ki Wechter Jánosnak. 1774-ben Hauzer kőműves kapott 66 forint 42 krajcárt, de 1775-ben ismét Wechternek fizettek 33,30-at. Ügy látszik, Hauzer korábbi mellőztetése versengést szült a két mester között, s ezzel lehet összefüggésben az az ügy is, amelynek kapcsán 1775. június 10-én Wechter a tanács előtt bepanaszolta Hauzer József kőművestársát, aki munkáját fitymálta és becsületébe gázolt. 21 A kőműveseken kívül ebben az időben fizettek a vasárusnak is ico forinton felül, Holczer kovácsnak, Pehm Tislérnek, Diezmás lakatosnak, Tefler Üveges Urnák és Zanelli boltosnak („Zerneli Dalis") a toronyhoz való festékért. Az elkészült nagy munkát az 1802-ből való Bőle-féle kézirat2 magyarázatával kell azonosítanunk, mivel a számadások ezt más időpontban nem teszik valószínűvé. Bőle szerint a két torony régebben egészen fel volt falazva, de jelentős repedései miatt a felső részüket (talán csak a sisakjukat?) le kellett bontani. Fából készült tető került rájuk, amit vörösre festettek. 23 További ismereteinket a Szily-féle kánoni látogatás jegyzőkönyvéből 24 nyerjük. Ez megemlíti a két tornyot, amelyek egyike alatt a sekrestye, másika alatt a szentsír van, szól a kórusokról és a berendezésről is. Az átépítés nem sokat változtatott az épület megjelenésén, legfeljebb díszesebbé tette azt. Tischler Antal rézmetszetének 25 jobb szélén láthatjuk az újjáépített kápolnát. A képen jobban kivehető két hagymasisakos homlokzati tornya három-három ablakával, az íves záródású bejárati ajtó, felette három és az oromzatban levő egy -ablakkal. Az oromzatot és a tornyokat kereszt díszítette. 1784-86 között ismét tatarozásról olvasunk, lakatos-, asztalos-, üveges- stb. munkákkal. A kőműves, Kessery Müller Maurer Meister tizenhárom napi elfoglaltságáért 15,85 forintot kapott. 26 1792 és 1796 között megint a tornyokra került sor, A „Kaufman Jakabnál levő Capitalis a Tornyok föl építésére le tétetett 150,-", de mások is, mint pl. Panáncz János, adtak „a Tornyok építtésére". Az ácsmunka 185,21 forintba került. Ugyanekkor a lakatosnak keresztért és a képírónak is fizettek. 27 A város a házipénztárból száz forinttal járult hozzá az építkezéshez. 28 A századfordulón a tetőt kellett rendbchozni 3 3 000 zsindely felhasználásával. 29 Az anyagot ismét Kőszegről hozták. Híába volt azonban a sok javítás, az épület hamarosan oly rossz állapotba került, hogy már 1807-ben a szokásos böjti miséket a Kálvária helyett a piaci kápolnában kellett megtartani. 30 Nem is nyúltak évekig hozzá, csak 1816-ban. A nagy rongálódás oka, ami az eddigiekből is látszott, az volt, hogy az amúgy is nehéz, falazott tornyú, boltozott épületet rosszul alapozták, s a domb szélén állott, ami a káros mozgások lehetőségét még fokozta. Az ok Tóth Imre elszámolást jóváhagyó leveléből egyértelműen kitűnik, de más szempontból is fontos ez az írás, azért szó szerint idézzük: 31 „ "j" Kálvária templom Az belül deducált számadás, mely ezen Priv Szombathely városának Capitalissait, és ki adásait foglallya magában a 2j a apr 816 usq eadem 817 vizsgálóra vetetődvén, örömmel tapasztaltatom, hogy azon már i8o6 dlk esztendőiül fogva az falak és boltozatok meg repedezése miatt Isteni szolgálat alul ki rekesztett Kálvária Templom az Elöljárók bölcs gondoskodása által oly Karban ismét helyheztetett, hogy abban az Hi vek épülésére az Isteni szolgálat még nagyobb buzgósággal és bátor1)5
