Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Katona Imre: Hol állt a Manlius-féle könyvnyomda?

1910.) 85. lapján olvasható. így Vajda 1650. március 16-án „ex castello Sicz" keltezésű levele sem a Sopron megyei, hanem a Vas megyei Lövőre vonatkozhat. Sopronlövőt is nevezhették - mint ahogyan nevezték is - német nyelvű források Sitzennek, bár a magyarokon és horvátokon kívül lakói között alig találhatók ekkortájt németek. Viszont Sziszekről menekült Herbícsek kétségtelenül Löveyként szerepelnek a «6. század második felében, mint ezt az 1623-ban magyar nemességet kapott, megyei esküdt és Sopron városi tanácsos (egyes források szerint soproni prókátor) Lövey Mátyás (Payr: A dunántúli... 890. 1.) esete mutatja. A második ismert Lövey: Balázs (1687-1707) győri, ill. bakonyszentlászlói ev. lelkész volt. Azon a keíyhen, melyet Lövey a bakonyszentlászlói gyülekezetnek ajándékozott „L. B. 1691 "-felirat olvasható. Hogy atyjuk lett volna a Szigetvár eleste után Sziszekről bevándorolt Herbics, alig hihető, hiszen például a bevándorlót és Lövey Balázst közel másfél évszázad választja el egymástól. A Löveyek vagy Sycziek lövői megjelenése tárgyunk szempontjából sem közömbös, ti. Manlius Özvegye, aki a későbbi csepregi nyomdászhoz. Farkas Imréhez ment feleségül, nem Sérczi Borbála volt - mint ez a csepregi helytörténész, Farkas Sándor hibás olvasata alapján köztudott lett -, hanem Syczi Borbála. Miután Manlius - mint ezt könyvei bizonyítják - 1592 és 1593 között Sitzen működött nyomdájával, feltehető, hogy első felesége halála után itt vette el második feleségül Syczi Borbálát, akit forrásaink így, és nem Löveyként emlegetnek. A Syczi névnek feltétlenül lehetett valamilyen kapcsolata Lövővel. A Vas megyei Lövőn ilyenekkel nem találkozhatunk a 16-17. században, a Sopron megyei Lövőn viszont kétségtelenül laktak ilyen nevűek. Ezért úgy véljük, a nyomdahely azonosításánál döntő fontosságú ez a körülmény. Mint említettük, Sopronlövőt egykori forrásaink szinte kivétel nélkül Lövőként és nem Siczként említik: 1599: Leövö, 1602: Lövei (lövői), i622:Lövei (Lövői), 1628: Lövei (lövői), 1638: Lövő stb. Ezzel szemben a Vas megyei Lövőt nemcsak 1586-ban és 1661-ben hívják (Felső-) Schitznek, hanem a 16. század második felének forrásai, példának okáért a dicák is. Ez látszólag ellentétben áll azzal az állításunkkal, hogy Manlius 1592 és 1595 között nem Vas, hanem Sopron megyében működött vándornyomdájával. Ennek ellenére leszögezhetjük, hogy a forrásoktól függően a Vas megyei Lövőt is emlegetik még 1650-ben is forrásaink Lövőként. Végül, ha az adatokat összegezzük, az a feltevés látszik valószínűbbnek, hogy a Sopron megyei és nem a Vas megyei Lövő volt Manlius székhelye 1592-93 között. Itt vette feleségül Syczi Borbálát, miután első felesége elhalálozott. Ugyan Sopronlövőt követően még Monyorókeréken és Németújváron a Batthyányaknál is megfordult, hosszabb tartózkodási helyül a Sopron megyei Keresztúrt választotta, ahonnan csak a csepregi veszedelem után, Syczi Borbála második férje, Farkas Imre költöztette a nyomdát véglegcsen Csepregre. Imre KATONA Wo war der Standort der Manliusschen Buchdruckerei? Die Schauplätze der in Ungarn entfalteten Aktivitäten des wegen seines protestantischen Glaubens aus Laibach vertriebenen Hans Mannel, mit seinem humaistischen Namen Manlius, sind uns nur ungenau und lückenhaft bekannt. Eine der heute noch diskutierten Fragen ist, ob unter der Ortschaft Sitz (Siez), die als Ort des Druckes mehrerer seiner Bücher figuriert, die Ortschaft Lövő im Komitat Vas oder jene im Komitat Sopron zu verstehen ist. Károly Szabó, der ein Verzeichnis der alten ungarischen Drucke zusammenstellte, fand sich als erster dieser Frage gegenüber und er war aufgrund verschiedener Argumente der Meinung, daß die bei Manlius an mehreren Stellen erwähnte Ortschaft 147