Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században

A görögök még 1804-ben is kezükben tartották a sókereskedést. Panakoszta János ekkor szállított Győrből Celldömölkre 500 q sót, ebből 50 q-át ingyen fuvarozott.

53 A kereskedés által meggazdagodott görögök tőkéjük egy részét ingatlanokba fektették. Kalenothi Mihály 1740-ben megvett a várostól egy pusztulóf élben levő házat a Forgó utcában százötven forintért és hét krajcárért, és a rajta levő adósságot is kifizette. Gyurgyovics Tamás ekkor adta el a Kám utcában levő házát káposztaföldjével és osztott erdejével együtt.

54 Panakoszta György János testvérével közösen vásárolta meg kilencszáz forintért a piac és a Forgó utca sarkán álló ház udvari részét, amely később teljes egészében tulajdonukba került. A házat 1810-ben Panakoszta Konstantin vette meg, aki felvételt nyert a polgári kötelékbe.

55 A felhalmozott tőkéből a görög kereskedők hitelt is nyújtottak. Görög Mihálynak lett adósa a szombathelyi szűcs céh, amelynek áruhitellel sietett segítségére. Az elvitt bőrökről a céh nem akart a saját neve alatt elismervényt adni, amelyben tartozását elismerte volna. A többszöri haladék adása után a kereskedő követelte, hogy a céh fizesse meg az adósságot, vagy adjanak zálogot. Végül is a tartozás fejében egyes céhtagok káposztaföldjüket terméssel együtt, és szőlőjüket kötötték le zálogul.

56 A görög kereskedőknek lett adósa a szabó és a csizmadia céh is. A görögök boltjaiból elhordott bőrök árának behajtása ügyében többször hozott határozatot a városi tanács. KetheÜ Csizmadia Ferenc halála után fennmaradt adósság rendezésekor fizettek ki az örökösök Gyurgyovics Görög Tamásnak huszonegy forint ötven krajcárt, és Kalenothi Görög Gábornak száznegyvenhárom forintot, amelyért az elhunyt bőrt vásárolt.^' Kalenothi Gábornak az egész csizmadia céh adósa lett az elhordott bőrök ára miatt. A hitelbe adott árut a mesterek kötelezvény fejében vették át, amelyben kikötötték, hogy ha a megjelölt határidőre nem fizetnék meg tartozásukat, a kereskedő bírói úton is megveheti rajtuk.

58 Az áruhitelen kívül magas kamatra pénzt is kölcsönöztek a jómódú görög kereskedők. Kalenothi Theodor 1804-ben száz forintot adott kölcsön Dersőfy nevű polgárnak, Teveli Jánosnak pedig ötszáz forintot.

59 A görögök tőkéinek nagy része hazavándorolt Macedóniába, ahonnét jöttek, ahol a családjuk élt. Ingatlanaikat eladták, jórészt ők maguk is hazaköltöztek, és magukkal vitték minden vagyonukat. Egyetlen szombathelyi görögről tudunk, aki helybeli polgár lányát, Szily Erzsébetet vette feleségül. Házasságukból született Panakoszta Pál, aki jómódú mészáros lett. Élete végéig élt Szombathelyen. Felesége Kikakker mészáros lánya volt. A szombathelyi görögök közel száz esztendeig tartó kereskedelmi tevékenysége, meggazdagodása állandóan ébren tartotta a helyi kalmárok, iparosok féltékenységét, akik a rendkívül élelmes kereskedőkben veszélyes versenytársra találtak. Ahogy csak lehetett, harcoltak ellenük, de nem tudtak nekik sok kárt okozni. A görögök egyes kereskedési ágak bérbevételénél vagy a porrio fuvarozásánál a városnak megajánlott nagyobb bérleti díj fizetésével vagy más engedménnyel megnyerték maguknak a városi tanács jóindulatát. Mint megbecsült, tiszteletben álló személyek mindig megszerezték számukra a hivatalos fórumok támogatását. Míg a görögök csak egy évszázadig jelentettek versenytársat, addig a zsidó kereskedők ellen állandó harcot folytattak a szombathelyi kereskedők és iparosok. Már a 17. század második felében panaszt tettek a szombathelyi kereskedők a zsidók ellen, akik áruikkal a házakat járták és a vevőket magukhoz édesgették. Meg is tiltotta a tanács, hogy vásári napokon kívül árulhassanak. 1715-ben a zsidók és céhes mesterek között kitört ellenségeskedés a tanács beavatkozását kívánta. A céhes mesterek panaszt tettek a tanács előtt, hogy a betolakodott 129