Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században
kőszegiek azzal érveltek, hogy a szabad királyi városban élő mestereké az elsőbbség. A megye kivizsgálta az ügyet, és a város határozatát hagyta jóvá, amelynek értelmében a panaszos gombkötők ott verhetik csak fel sátraikat, ahol a vásárbíró kijelölte számukra a helyet. 16 Az árusítóhelyekért állandósultak a viták, veszekedések. A gombkötőkhöz hasonlóan a csizmadiák is nagy létszámukra hivatkozva kérték, hogy országos vásárokon az első sorban árulhassanak, csak utánuk következzenek külső helységbeli mesterek. 17 Egy-egy élelmes mester nemcsak egy, hanem több sátrat is felállított, hogy minél több termékét értékesíthesse. 18 A piaci konkurrencia kiküszöbölése érdekében a helybeli mesterek más városok iparosai*: ki akarták tiltani a szombathelyi hetipiacról, illetve egyes cikkek árusításának monopóliumát saját részükre szerették volna biztosítani. A 19. század első felében a csizmadiamcsterek azt kérték a városi tanácstól, hogy a hetivásárokra ideérkező csizmadiákat tiltsa el az árusítástól. A fazekasok pedig azért folyamodtak, hogy idegen mesterek olyan edényeket ne árulhassanak, amilyeneket a helybeliek is készítenek. 19 1820-ban a kovácsok és a bognárok a Pordnkula-napi búcsú idejére kívánták biztosítani maguknak az egyedárusítást. A franciskánusok búcsúja nagyon látogatott volt. Az aratási munkák idején tartott piacokon kevesen jelentek meg, azonban a búcsú napján a közeli és távoli falvak lakossága bejött a városba, és egyúttal megvásárolta az aratásban elhasználódott munkaeszközei pótlásához és az őszi szántási munkákhoz szükséges dolgokat is. 20 A 19. század elején sűrűn jelentek meg olyan tanácsi intézkedések, amelyek a piac, a vásárhely elhelyezésével foglalkoztak, de mégsem sikerült megnyugtató módon rendezni az oly sok vihart kavart témát. A tanácsi határozatok megszületésekor ellentétes erők csaptak össze, és így felemás megoldások születtek. A város vezetőtestülete végül is úgy döntött, hogy egy bizottságra bízza a kérdés megvizsgálását. Az 1S43 áprilisában delegált bizottság tagjai: Táschler József és Horváth József belső tanácsosok, valamint Győri Ferenc és Kreutzler János formondorok voltak. A kiküldöttek Szent György napján tartott vásárkor személyesen győződtek meg arról, hogy az addig -érvényben levő renden sürgősen változtatni kell. A sátrak, árusok akkori helyét rajzon jelöltek meg, és ehhez csatolták a szükséges változtatás indoklását. A jelentés gondos, elemző munkára utal. Vizsgálatakor szinte megelevenedik előttünk a 19. századi Szombathely egyik leglátogatottabb tavaszi vásárának mozgalmas képe. A rajzból és a kísérő szövegből fény derül arra, hogy honnét érkeztek kereskedők és iparosok a vásárra. Az egyes helységekbői nagyobb számmal megjelenteket külön felsorolták, mint pl.: a kőszegi, pinkafői, posztósokat vagy a szalónaki tímárokat. A mai Forgó utcától a Tolbuhin út felé húzódó, utcaszerűen kialakított terület - amelyet a bécsi kereskedőknek és kézműveseknek tartottak fenn - szűknek bizonyult, annak ellenére, hogy két sorban helyezték el őket. így számukra újabb helyet kellett biztosítani. A mutatós, szép és olcsóbb cikkeket árusító bécsi kereskedők nagy konkurrenciát jelentettek a szombathelyi vásárokon, ezért a helybeli és a kisebb városok kevésbé fejlett technikával dolgozó mesterei és ugyancsak drágábban árusító kereskedői nem szívesen vették jelenlétüket. A jelentés szerint megszaporodott a zsidó sátrak száma is, ezért helynyerés céljából a vásárra érkezett boros szekereket a kertek alatt, a gabonás szekerek közelében kívánták elhelyezni. így a zsidók sátrainak elegendő hely áll majd rendelkezésre. A boros szekerek jelenlegi helye mellett már úgyis zsidók árultak textilféleségeket. Az átcsoportosítást javasló bizottság továbbra is helyeselte a városnak azt a korábbi döntését, hogy az azonos cikkeket és rokon termékeket továbbra is egymás közelében árusítsák. Leginkább az a szokás honosodott meg, hogy a bőrből készült árukat helyezték el egymás közelében. A csizmadiák és vargák közelében verték fel sátraikat a bőr123
