Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)
Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt
nemes az osztályos atyafiainak. Nyilván Nemeshetésnek is volt községi szántóföldje, ennek megmunkálására volt magának a birtokosságnak is néhány zsellére. A szántók megmunkálása a tulajdonos egyéni munkája volt, de a község valamilyen módon e munkálatokat is irányította. Alsóőrs 1827-ben határozta el, hogy a határt ezután három nyomásban művelik. 105 A többnyomásos művelés következménye, hogy örszigeten egy osztálynál kitűnt, hogy az örökhagyó örökös szántóföldjei összesen 12 és 3 /4 holdat tettek ki, de ezek 16 darabban elszórva voltak. Igaz, némelyik dűlőben több földdarabja is volt. A darabok nagysága negyed hold és 4 hold között változott. Ugyanennek az örökhagyónak négy és negyed hold zálogbirtoka is volt, szintén öt darabban, szétszórva. 106 Igaz, ez lehetett volna annak következménye is, hogy különböző emberek adták neki zálogba földjüket. Nemesmagasiban a tanács évenként külön kijelölte, melyik dűlőbe kell káposztát, lucernát, lóherét, répát, kukoricát vetni, ami szintén bizonyos vetésforgót jelentett. Ez a gazdálkodásba való beavatkozás azonban nem volt általános, így a göcseji „szegekben" a feudalizmus végéig fennmaradt az irtásos, parlagoló gazdálkodás. 107 Nemesmagasin a gazdálkodás feletti gyámkodás még messzebb ment. Minden évben elrendelte a tanács, mikor lehet megkezdeni a répa, káposzta, kukorica szedését, a gabona behordását, nemritkán még a hét napjait is kijelölték, melyiken lehet hordani. Ennek a célja világos. El akarták kerülni, hogy a korábban behordó gazdáknak a rakodás idejére vagy éjjelre kieresztett marhái kárt tegyenek a szomszéd földjén. Viszont Nemesmagasi a legmesszebbmenőén igyekezett tagjai jó gazdálkodását szolgálni. Csónakot épített a község a kender behordására, bikát, ménlovat tartott, melyet időnként kicseréltek, és amelyet a községbeliek díjmentesen használtak, csak az idegenek állataira állapítottak meg hágatási díjat. Még 600 hold szántó jégkárbiztosítását is a község pénztárából fedezték. Mikor a mészárszék bérlője panaszkodott, hogy a vételárak mellett ráfizet a húsmérésre, nem a hús árát engedték felemelni, hanem a mészáros árendájának összegét szállították le. 108 Azok közül a községek közül, amelyekről több adat áll rendelkezésünkre, a nemesmagasi és az alsóőrsi tanács fő feladatának a tagok gazdálkodásának biztosabbá tételét és előmozdítását tekintette. Ezek tehát tulajdonképpen nagyon sokat megőriztek egy, a korábbi időről feltehető közös gazdálkodásból. Ez azonban nem minden nemesi falura érvényes. JEGYZETEK l.Az alábbiakban a következő rövidítéseket használom: Alsó - Alsó László: A nemesi község hatósága és szervezete. Besenyőtelek. Különnyomat a Magyar Közigazgatás 1928. 12-14. számból. Alsóőr - Vas megyei Levéltár. V. Községek. Alsóör-Őrsziget iratai. Alsóőrs - Veszprém megyei Levéltár. Községek. Alsóőrsi nemesi közbirtokosság iratai. Conscr. nob. - Zala megyei Levéltár. IV. 1. e. Nemesi összeírások (conscriptiones nobilitares). Conscr. univ. - Zala megyei Levéltár. IV. 9. Általános adóalap összeírások (conscriptiones universales). Degré: Szavazás - Degré Alajos: Szavazási rend az 1848 előtti megyegyűléseken. Fejér megyei történeti évkönyv 7. köt. Székesfehérvár, 1973. Fényes - Fényes Elek: Magyarország mostani állapota statisztikai és geográfiai tekintetben. Pest, 1836. Hetes - Zala megyei Levéltár. V. 1817. Bucsuszentlászlói körjegyzőség Nemeshetési bíróláda iratai. Holub - Holub József: Zala megye helységei a középkorban. Kézirat. Zala megyei Levéltár. XV. 2. Kocs - Vas megyei Levéltár. K. 6. Bobai körjegyzőség. Nemeskocs község iratai. Monoszló - Zala megyei Levéltár. V. 1741. Köveskáli körjegyzőség. Monoszló feudális iratai. MVV - Magyarország vármegyéi és Városai c. sorozat. Szerk Borovszky Samu. 1900-1914. III
