Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Feiszt György: Az 1. világháború hőseinek Vas megyei emlékművei
május 29-i avató ünnepség díszvendége Horthy Miklós kormányzó volt. A Hősök kapujának átjárójában Mayer (Meyer) Sándor (1882-1966) szobrászművész domborművei láthatók. A világháborús csatajelenet reliefje alatt elhelyezett márványtábla 209 kőszegi hősi halottnak állít emléket. A kőszegi „Hősök kapuja” ma már védjegy jellegű idegenforgalmi látványosság, amely az 1930-as években országos minta lett. Szegeden 1936-ban, Veszprémben 1939-ben, Velemben 1940-ben avattak hasonlót.14 Sárvár hősi emlékművét az 1924-ben elindított adománygyűjtő mozgalom és az 1933-ban kiírt szoborpályázat eredményeként 1936. október 18-án állította. Tóth István (1861—1934) budapesti szobrászművész rohamra induló lovas huszárt ábrázoló dinamikus szobrát Sárvár főterén József királyi főherceg avatta fel. Az emlékmű posztamensét és a Szent László-templom homlokzatára elhelyezett márványtáblákat, amelyeken a világháború frontjain elesett 270 sárvári hősi halott nevét örökítették meg, a szombathelyi Kondor kőfaragó cég készítette.15 Szentgotthárd képviselő-testülete az 1. világháború frontjain elesett hősök emlékműve felállításának előkészítésére szoborbizottságot hozott létre. A mementó készítését elvállaló Horváth Géza (1879—1948) budapesti szobrászművész a bizottság tagjaival közösen választotta ki a szobor helyét. A 70 hősi halott emlékművét a Széli Kálmán tér parkjában, az országzászló mellett 1937. szeptember 26-án avatták fel.16 Az ország és Szentgotthárd címerével díszített obeliszk talapzatán dinamikus harci jelenet került. A bronzból megformált, zászlót tartó főalak jobbján sebesülten öszszeroskadó honvédet támogató nőalakot, balján a lehullott fegyvert megragadó, elszántan rohamra induló harcost láthatunk. Az elmúlt évtizedek során többször áthelyezett és átalakított posztamens mellé Gömbös László (1926—2010) szobrászművész magyar címeres és az 1956. évi forradalom lyukas zászlójának bronz reliefjeit, a hátoldalra a háborúk és népirtások áldozatainak neveit feltüntető táblákat helyezték. Jánosháza község 1925. október 11-én állított emlékművet 1. világháborús áldozatainak emlékére. A településről 350 hadba vonult katonából 111 fő szenvedett hősi halált. A kovácsoltvas kerítéssel körbevett alkotás egy délceg honvédet ábrázol, aki jobb kezével puskáját, ballal tőrét markolja. Háta mögött csapatzászló és egy tölgyfa hajtással befutott címeres pajzs látható. A posztamens felirata: ,yA hajáért meghalni legnagyobb boldogság egen a világon. 1914-1918 világháborúban hősi halált halt fiainak emlékére emeltette jánosháza község.” Az avatásról a korabeli sajtó részletesen beszámolt, a tudósító azonban a szobor készítőjét nem említette és az alkotó neve, nem kis meglepetésünkre, nem szerepelt Jánosháza község szoborállítással foglalkozó irataiban sem.17 Azt, hogy a megbízást Horváth Géza szobrászművész teljesítette, csak az alapos kutatás során előkerült „Pilisi trombita” c. alkalmi kiadványból derült ki. A településen ugyanis már 1923-ban felállítottak egy jánosházival azonos hősi szobrot, amely a művész budapesti alkotóműhelyében készült.18 A jánosházi emlékmű közel 2 évtized múltán ismét a sajtóérdeklődés középpontjába került. Amikor 1942-ben a magyar hadsereg elfoglalta az ukrajnai Seredina Buda 14 Üdv az államfőnek! = Kőszeg és Vidéke (továbbiakban: KésV), 1932. máj. 29. 1. p. b Sfbler Gábor: Az első világháború emlékezeti helyei Sárváron, 1920-1945. Sárvár, 2017. 56-156. p. 16 Felavatták a szentgotthárdi emlékművet. = Dunántúli Néplap, 1937. okt. 2. 10. p. 17 MNI, VaMI. Alisp. Közig. ir. 1052/1925.; [Hír.] = Dunántúli Esdlap, 1925. okt. 11. 3. p. 18 Pilisi trombita. Alkalmi kiadvány, 1923. júl. 1. 1. p. 485
