Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben
Ezután Purgesz aljegyző arról érdeklődött, hogy Stepanek kivel beszélgetett a kocsmában abban a pillanatban, amikor a kitört tűz miatti lármát meghallotta, illetőleg nyilatkozzon arról, hogy kifizette-e a pincérnek a megrendelt és kihozott bor árát. Stepanek elmondta, hogy ő Bitterle György asztalossal beszélgetett, aki miután kiment és hamarosan visszatért az épületbe, kiabálva közölte, hogy tűz van Szombathelyen. Az ács ekkor többekkel együtt futni kezdett a város felé. A megrendelt bor árát pedig már jóval korábban kifizette, mivel a borozó társaság már távozni szándékozott az óperinti kocsmából. Ekkor Purgesz Ferenc fordított egyet a kihallgatás addigi menetén, és arról faggatta Stepaneket, hogy közvetlenül az Operintből történt távozása után járt-e a szombathelyi Szarvas vendéglőben. Az ács megismételve a korábban mondottakat, kijelentette, hogy délután volt a Szarvas vendéglőben, és onnan ment Operintbe, majd pedig a tűz kitörése után újra megjelent a Szarvasban. Az aljegyző azonban nem tágított és az ács szemére vetette, hogy azok a személyek, akikkel április 27-én este az óperinti kocsmában iszogatott, úgy nyilatkoztak, hogy ő, mármint az ács, már a tűz kitörése előtt eljött a kocsmából, ráadásul a Szarvas vendégfogadóban lévő kávéház Hammin Franciska nevű szolgálója szerint Stepanek este 8 és 1/4 9 között a kávéházban sört ivott, és anélkül távozott, hogy az elfogyasztott ital árát megtérítette volna. Stepanek József kategorikusan visszautasította ezeket az állításokat, és kijelentette, hogy a tűz kitörése előtt és alatt az óperinti kocsmában tartózkodott. Purgesz — nyilván megunva az ács makacsságát — megint csak támadásba lendült, és arra utasította, mondja meg, hogy az óperinti kocsma melyik ajtaján ment ki korábban Bitterle György asztalos, és melyiken jött vissza tüzet kiáltva, illetőleg nevezzen meg legalább egyeden olyan személyt, aki a tűz kitörése nyomán kialakult kiabálás megkezdődését követően látta őt az óperinti kocsmából kirohanni. Stepanek elmondása szerint nem emlékezett arra, hogy Bitterle György melyik ajtón ment ki és melyiken jött vissza, és arra sem tudott érdemi válasszal szolgálni, hogy ki látta őt a kocsmából távozni, mondván, hogy a nagy zajban a kocsma közönsége egyszerre indult meg, ugyanakkor kijelentette, hogy amikor a Perint hídján halad át, találkozott egy ismeretien leánnyal. A városi jegyző ezt követően újra Stepanek alibijét igyekezett megingatni, amikor arról kérdezte őt, hogy április 27-én mikor kérte meg Korándi Ferenc szabót, hogy vegye át Vogl Vitustól, a Szarvas vendéglő kocsmárosától és adja át neki azt az összeget, amellyel a kocsmáros egy disznóól építése miatt tartozik neki. Stepanek úgy emlékezett, hogy az eset április 27-én délelőtt történt, és amelyet követően söröztek egyet Korándival. A városi aljegyző ekkor egyrészt azt a kérdést szegezte az ácsnak, hogy az este folyamán miért kérte újra Korándit, hogy az a kocsmárostól szerezze meg és adja át neki a disznóól árát, másrészt a kávéházi felszolgálónő vallomására alapozva, arról faggatta, hogy a szabó — miután a kocsmárostól átvette a pénzt — este 8 óra tájban miért kereste Stepaneket a Szarvas vendégfogadó felső szintjén lévő kávéházban. Az ács megismételve az előzőleg elmondottakat, kijelentette, hogy április 27-én délelőtt beszélt Korándi Ferenccel Vogl Vitus kocsmáros tartozásának mielőbbi kifizetéséről, délután vagy este azonban nem. 96
