Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Czirók Zoltán: Az első légipostajáratok Szombathelyen, 1920 - 1921

A szombathelyi repülőtér kapuja és a tisytipavilon, 1920 (HM-HIM HL, Personáliák, Nagy Béla repüléssel kapcsolatos hagyatéka) vezték ki, a szombathelyi repülőtér rendbehozatalára pedig felállították a Repülőtér­gondnokságot, ennek parancsnoka Albrecht Alfréd főhadnagy lett.4 A nemzeti hadsereg repülőcsapatainak szervezése mellett külföldről kedveződen hírek érkeztek. A osztrák békeszerződés nyilvánosságra kerülése után nyilvánvalóvá vált, hogy számolni kell a magyar katonai aviatika teljes megsemmisítésével. Ezért a HM Légügyi osztály javaslata alapján a Kereskedelmi Minisztérium fennhatósága alatt meg­kezdődött a katonai repülés polgári köntösben való feltámasztása. Még a trianoni béke­­szerződés előtt létrehozták a rejtés legfelsőbb szervét, a II. (légiforgalmi) szakosztályt, élén Petróczy István alezredessel, a polgári repülés szerveként pedig 1920. február 11- én megalakult a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORT). A MAEFORT összegyűjtötte az ország területén maradt - köztük az Ausztriában titokban vásárolt - repülőgépeket, hogy megindíthassa a légi forgalmat; az első próbajárat május 12-én sikeresen megérke­zett Albertfalváról (ma: Budapest XI. kerületének városrésze) Szegedre. Néhány nap múlva már Szombathely polgármesteréhez és a vármegye törvényhatósá­gához is megérkezett Emich Gusztáv kereskedelmi miniszter leirata, amelyben bejelentet­te, hogy a kormány repülőállomást szándékozik létesíteni az ország több városában, köztük Szombathelyen is: ,yí miniszteri leirat szerint konszolidációnk fő feltétele kereskedelmi és gazdaság életünk­nek a rég mederbe való mielőbbi visszaterelése. Ehhezpedig szükséges, hogy az áruforgalom és a hírszolgálat bé­kebeligyorsaságát és biztonságát visszaállítsuk, A háború alatt lerongyolódott, a román megszállás alatt kirabolt vasút]aink egyedül egt a nagy feladatot megoldani nem képesek; igénybe kell vennünk a háború alatt nagy töké­letességre szert tett másik közlekedési eszközt: a repülőgépet, amelyet nemcsak teherszállításra és a postaforgalom lebonyolítására, hanem a közönség számára gyorsabb utagäs lehetővé tételére is használni akar a kormány. (...) 4 A magyar repülőcsapatok 1. világháborút követő történetéhez lásd: Czjrók Zoltán: A magyar re­pülőcsapatok 1918-1919. évi történetéhez. = Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban: HK), 2009. 3. sz. 603-634. p.; Szombathely vonatkozó időszakának repüléstörténeti eseményeihez lásd: Uő: Katonai repülés Szombathelyen a „forradalmak korá”-ban, 1918. november—1920. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2007. 2. sz. 48-63. p. 72

Next

/
Thumbnails
Contents