Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Tilcsik György: "(H)Arccal a vasút felé!" A szombathelyi személyszálllító vállalkozók konfliktusai a soproni és a kőszegi bérkocsis céhek tagjaival az 1840-es években
Alsólendván, Csáktornyán, Varasdon, Zágrábon és Károlyvároson keresztül Fiúméig, a másik pedig Sál (ma: Hegyhátsál) után hamarosan már szintén Zala vármegyében, Bőröndön (ma: Hagyárosbörönd), Bagódon, Zalaegerszegen és Hahóton át Nagykanizsáig, majd onnan Pécs és Siklós érintésével Eszékig (ma: Osijek, Horvátország) futott. A második postaút Körmendről nyugat felé indulva Horvátnádalja, Doroszló (ma: Csákánydoroszló), Csákány (ma: Csákánydoroszló), Gasztony, Rábaszentmihály (ma: Vasszentmihály), Alsórönök (ma: Rönök), Felsőrönök (ma: Rönök), Jakabaháza, Rábakeresztúr (ma: Heiligenkreuz im Lafnitztal, Ausztria), Patafalva, (ma: Poppendorf, Ausztria), Ókörtvélyes (ma: Eltendorf, Ausztria), Dobrafalva, (ma: Dobersdorf, Ausztria) érintésével, Radafalva (ma: Rudersdorf, Ausztria) után ádépve a magyar-stájer határt érte el előbb Fürstenfeldet (magyar neve: Fölöstöm), majd Iltzen és Gleisdorfon áthaladva Grazot. A harmadik postaút, mely lényegében az előbbi út Körmendről keleti irányba haladó folytatása volt, és a Németszecsőd (ma: Magyarszecsőd), Hidashollós (ma: Egyházashollós), Hídvég (ma: Rábahídvég), Kismákfa (ma: Vasvár), Vasvár, Oszkó, Baltavár (ma: Bérbaltavár) érintésével Zalabérig, majd onnan Batykon, Türgyén, Mihályfán, Sümegen, Devecseren, Városlődön, Veszprémen, Palotán (ma: Várpalota), Székesfehérváron, Velencén, Martonvásáron és Tétényen (ma: Nagytétény, Budapest településrésze) Budáig tartott. Az elsőként említett út tehát a Sopron—Kőszeg-Szombathely'—Körmend—Lövő— Alsólendva—Csáktornya—Varasd—Zágráb—Károlyváros—Fiume, illetőleg a Sopron—Kőszeg—Szombathely'—Zalaegerszeg—Nagykanizsa—Pécs—Eszék, a második és a harmadik út a Buda—Székesfehérvár—Veszprém—Devecser—Sümeg— Zalabér—Vasvár—Körmend— Csákány-Rábakersztúr-Ókörtvélyes-Radafalva-Fürstenfeld-Iltz-Gleisdorf-Graz postautak Vas vármegyei szakaszait képezték. Ezek összesen 19 mérföld,12 azaz közel 150 kilométer hosszúságúak voltak, míg a vármegyében lévő további 23 kereskedelmi út együttesen 79 1/4 mérföldet, vagyis valamivel több, mint 600 kilométert tett ki.13 A Karacsay Fedor (1787—1859) hadmérnök 1833-ban elvégzett felmérése alapján és Hegedűs Sándor (1800?—?) vármegyei főmérnök 1836-ban tett kiigazításai nyomán, még abban az évben megjelent megyetérképen a Vasban lévő valamennyi posta-, kereskedelmi és egyéb út helyet kapott, és e térkép alapján megállapítható, hogy a vármegye úthálózata megfelelő összeköttetést biztosított a postai szolgáltatások, a kereskedelem és a személyszállítás számára egyrészt a megyén belül, másrészt a szomszédos vármegyék, valamint Alsó-Ausztria és Stájerország, illetőleg az azokban lévő települések irányába.14 Az 1840-es években Magyarországon a posta 12 főjáratából kettő — nevezetesen a Buda-Székesfehérvár-Veszprém-Sümeg-Zalabér-Vasvár-Körmend-Rábakeresztúr- Fürstenfeld-Gleisdorf-Graz és a Körmend-Lövő—Alsólendva—Csáktornya-Varasd- Zágráb—Károlyváros—Fiume között működő, a 42 mellékjáratból pedig szintén kettő, mégpedig a Köpcsény (ma: Kittsee, Ausztria)—Pándorfalu (ma: Parndorf, Ausztria)—Feketeváros 12 Mérföld: hosszmérték. 1 osztrák mérföld = 7585,94 méter. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. 35., 168-169., 570. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai; 4. Levéltártan és történeti forrástudományok; 6.) 13 Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban: MNL) Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) Térképgyűjtemény. Törzsgyűjtemény (továbbiakban: TTGy.) T 19. 14 MNL VaML TTGy. T 123. 48
