Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
Hivatal 900/1917. M.E. számú rendelet189 alapján történt felállításával oldotta meg. A hadigondozás az akkori közigazgatási beosztás szerint a szociális igazgatáshoz tartozott, míg működése szerint gyógyászati tevékenységre, járadékszolgáltatásra, valamint a polgári életbe való beilleszkedésre és a szociális támogatásra osztották. A Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alatt működő Hadsegélyező Hivatalt 1914 augusztusában uralkodói parancsra hívták életre. Tevékenységi köre kiterjedt az önkéntes segítségnyújtás minden területére, kivéve a beteg- és sebesültápolásra, valamint a behívott katonák családtagjainak segélyezésére, ugyanis előbbi a Vöröskereszt feladatkörébe tartozott.190 A hadisegélyezést a Szombathelyi Pénzügyigazgatóság számvevősége végezte, ami a létszámhiány miatt súlyos feladatot jelentett, mivel a hadisegélyezettek száma 1915 végére 700 településen elérte 20.000-et. Az intézmény hat tisztviselőjére hárult a háborúban eltűntek, elesettek és rokkantak segélyezésével összefüggő rengeteg teendő.191 Szombathelyen a vöröskereszt kebelén belül hozták létre a Népsegítő Irodát, amelynek vezetésére Greisinger Ottónét kérték fel. Miután a bevonulás után sok család maradt jövedelem nélkül, az iroda felhívására 164 család vállalta, hogy 198 gyermeknek 6—18 hónapig napi étkezést, ebédet és vacsorát biztosít. A közellátás romlása miatt azonban ezt az akciót hamarosan beszüntették. 4 hónapig működött a napközi otthon a városban, és ez idő alatt az anyák dolgozni tudtak, ám miután télen nem kaptak munkát, beszüntették ezt a támogatási formát is. A Népsegítő Iroda kevés pénzzel rendelkezett, ezért munkával, tanácsadással és közvetítéssel segítette a sok-sok rászorulót. A számolócédulákból és kisebb adományokból befolyt pénzből a VII. sz. tartalékkórház katonáinak biztosítottak uzsonnát, de gyűjtöttek császári-királyi arcképpel ellátott karácsonyi Auguszta-dobozokat,192 meleg ruhákat, és részt vettek az „Aranyat vasért” akcióban is. Először 10.000 katonai fehérnemű varrására kaptak megbízást, majd újabb 50.000 fehérneműt készítettek. Fontosnak tartották az anya- és csecsemővédelmet, amelynek keretében pénzt, ruhát és kelengyét osztottak a várandós nőknek. Karácsonyi ajándékokat gyűjtöttek, és az első évben Amerikából érkezett ruhákat, a másodikban pedig a Rongyos Egylet adományait jutatták el a rászorulókhoz. A legnehezebb feladatot az eltűntek és a hadifoglyok keresésével fejtette ki a Népsegítő Iroda, de 1230 esetben közbenjártak, hogy a sebesültek közelebb kerülhettek a családjukhoz. Emellett segédkeztek a végrendelet-készítésben, a temetések szervezésében, sőt a katonaházasságok lebonyolításában is.193 1918. január elején megalakult a Szombathelyi hadigondozó hivatal, amelynek tagjait Ostffy Lajos (1876-1944) főispán nevezte ki. Az új szervezet nőtagjait a hadiözvegyek és árvák, a férfiakat pedig a rokkantak tanácsadójának kívánták beosztani. A városi árvaszék a hadigondozók és a tanácsadók részére kijelölte azokat a rászoru134 https://library.hungaricana.hu/en/view/OGYK_RT_l917/?pg=148&layout=s&query=900% 2F1917 (Megtekintve: 2020. január 29.) 190 Tóth Orsolya: К Hadsegélyező Hivatal tevékenysége a Hadtörténeti Múzeumban őrzött plakátok tükrében. = HMÉ, 2011. 12. sz. 167. p. 191 Uo. 192 A vásárlók pénzt küldtek be az Auguszta Gyorssegély-alapba, ahol aztán beszerezték a karácsonyi egységcsomagokat, és el is juttatták azt a frontra. 193 Népsegítő a hadigondozóban. = Vvm., 1918. márc. 9. 2. p. 478
