Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918

tek, és azzal a céllal jöttek létre, hogy szűrőkórházként ne engedjék a ragályos betege­ket a hátországba, illetőleg, hogy a fertőző betegeket elkülönítve gyógyítsák tovább. Visszatartották azonban azokat a sérülteket is, akiknek állapota a továbbszállítását nem tette lehetővé. E kettős funkcióra azért volt szükség, mert a frontról válogatás nélkül, egymás mellett fekve érkeztek sebesültek és a betegek, akikben már lappanghatott a fertőző kórokozó.160 * barakk-kórház egyik legfontosabb része az érhetők ideiglenes elhelyezé­sére szolgáló ún. gyűjtőbarakk volt. A gyűjtőbarakkból a fürdővel kapcsolatos felvételi épületbe ke­rült afrissen érkezett beteg, ahol levetkőznék, megfürdették, megnyírták, tetvetlenítették”m A für­dés után az öltözőben tiszta alsóruhát kapott a beteg, ahonnan a pihenőbe került, majd miután az ügyeletes orvos megvizsgálta, a megfelelő barakkba küldte vagy vitette őt. Miután a megfigyelőállomás alapvető funkcióját a fertőzőbetegek kiszűrése képezte, a barakk-kórház legfontosabb orvosa bakteriológus volt. Az 1915. év hadisikerei a had­színtér eltolódásával jártak, és ez jelentősen csökkentette a megfigyelő állomások be­tegforgalmát. A hátország járványos betegségek elleni védelmét a fronthoz közeli jár­ványkórházak vették át, ezért 1916 tavaszára az összes megfigyelőállomást megszün­tették, ám egyre inkább szükségessé vált a háborús rokkantakról való gondoskodás, így a hadvezetőség átengedte a Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal részére a sátoral­jaújhelyi, besztercebányai, rózsahegyi és munkácsi barakk-kórházakat. A besztercebá­nyai és a rózsahegyi épületeket a belbeteg és tüdőbeteg katonáknak a gyógykezelésére használták ezt követőn, míg Vas vármegyében a rózsahegyi anyaintézet két fiókját hoz­ták létre: az egyiket az ikervári Batthyány-kastélyban, míg a másikat Tarcsafürdőn.162 Az első Vas vármegyei rokkant otthont 1916-ban Iker váró tt létesítették. A kor­mány 400.000 koronáért megvásárolta Batthyány Lajos gróf (1860-1951) országgyű­lési képviselő ikervári kastélyát a hozzátartozó 30 kh nagyságú parkkal. A kincstár az épületben 120 rokkant katona részére kívánt otthont létesíteni, hogy az életüket meg­könnyítsék. A kastély és park az előzetes megállapítások szerint kiválóan alkalmasnak látszott a rokkantak elhelyezésére.163 Az ikervári kastélyban 1916 októberében kezdte meg működését a Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal Intézete. Budapestről 84 kato­nát hoztak ide, akiket a sárvári önkéntes hölgyek fogadtak meleg teával, kaláccsal, sü­teményekkel és cigarettával. A betegek szállítását Wertheimer Izidor fuvaros és az iker­vári gazdák ingyen végezték el.164 * Az intézet igazgatója dr. Pekanivich István ezredor­­vos és Kiss Géza gondnok várta rokkant katonákat a sárvári vasútállomáson. A kü­lönleges gyógyintézetben kizárólag tüdőbetegeket helyeztek el, akik a kezelés mellett gyümölcs-, dísz- és konyhakertészed képzésben részesültek, így sokat lehettek friss le­vegőn. Az intézetben a betegeket 12 kórteremben helyezték el, és emellett egy olvasó­terem és a téli növényház is a rendelkezésükre állt.163 160 161 162 163 164 165 Uo. Uo. Kiss, 2004. 1868. p. Az első rokkant otthon Ikervárott. = SZU, 1916. máj. 17. 3. Rokkanttelcp Ikervárott. = SZÚ, 1916. nov. 7. 2. p. Uo. P-473

Next

/
Thumbnails
Contents