Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
tek, és azzal a céllal jöttek létre, hogy szűrőkórházként ne engedjék a ragályos betegeket a hátországba, illetőleg, hogy a fertőző betegeket elkülönítve gyógyítsák tovább. Visszatartották azonban azokat a sérülteket is, akiknek állapota a továbbszállítását nem tette lehetővé. E kettős funkcióra azért volt szükség, mert a frontról válogatás nélkül, egymás mellett fekve érkeztek sebesültek és a betegek, akikben már lappanghatott a fertőző kórokozó.160 * barakk-kórház egyik legfontosabb része az érhetők ideiglenes elhelyezésére szolgáló ún. gyűjtőbarakk volt. A gyűjtőbarakkból a fürdővel kapcsolatos felvételi épületbe került afrissen érkezett beteg, ahol levetkőznék, megfürdették, megnyírták, tetvetlenítették”m A fürdés után az öltözőben tiszta alsóruhát kapott a beteg, ahonnan a pihenőbe került, majd miután az ügyeletes orvos megvizsgálta, a megfelelő barakkba küldte vagy vitette őt. Miután a megfigyelőállomás alapvető funkcióját a fertőzőbetegek kiszűrése képezte, a barakk-kórház legfontosabb orvosa bakteriológus volt. Az 1915. év hadisikerei a hadszíntér eltolódásával jártak, és ez jelentősen csökkentette a megfigyelő állomások betegforgalmát. A hátország járványos betegségek elleni védelmét a fronthoz közeli járványkórházak vették át, ezért 1916 tavaszára az összes megfigyelőállomást megszüntették, ám egyre inkább szükségessé vált a háborús rokkantakról való gondoskodás, így a hadvezetőség átengedte a Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal részére a sátoraljaújhelyi, besztercebányai, rózsahegyi és munkácsi barakk-kórházakat. A besztercebányai és a rózsahegyi épületeket a belbeteg és tüdőbeteg katonáknak a gyógykezelésére használták ezt követőn, míg Vas vármegyében a rózsahegyi anyaintézet két fiókját hozták létre: az egyiket az ikervári Batthyány-kastélyban, míg a másikat Tarcsafürdőn.162 Az első Vas vármegyei rokkant otthont 1916-ban Iker váró tt létesítették. A kormány 400.000 koronáért megvásárolta Batthyány Lajos gróf (1860-1951) országgyűlési képviselő ikervári kastélyát a hozzátartozó 30 kh nagyságú parkkal. A kincstár az épületben 120 rokkant katona részére kívánt otthont létesíteni, hogy az életüket megkönnyítsék. A kastély és park az előzetes megállapítások szerint kiválóan alkalmasnak látszott a rokkantak elhelyezésére.163 Az ikervári kastélyban 1916 októberében kezdte meg működését a Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatal Intézete. Budapestről 84 katonát hoztak ide, akiket a sárvári önkéntes hölgyek fogadtak meleg teával, kaláccsal, süteményekkel és cigarettával. A betegek szállítását Wertheimer Izidor fuvaros és az ikervári gazdák ingyen végezték el.164 * Az intézet igazgatója dr. Pekanivich István ezredorvos és Kiss Géza gondnok várta rokkant katonákat a sárvári vasútállomáson. A különleges gyógyintézetben kizárólag tüdőbetegeket helyeztek el, akik a kezelés mellett gyümölcs-, dísz- és konyhakertészed képzésben részesültek, így sokat lehettek friss levegőn. Az intézetben a betegeket 12 kórteremben helyezték el, és emellett egy olvasóterem és a téli növényház is a rendelkezésükre állt.163 160 161 162 163 164 165 Uo. Uo. Kiss, 2004. 1868. p. Az első rokkant otthon Ikervárott. = SZU, 1916. máj. 17. 3. Rokkanttelcp Ikervárott. = SZÚ, 1916. nov. 7. 2. p. Uo. P-473
