Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
ladta a 300.000-et.43 Az osztrák—magyar csapatok az őszi harcokban újabb nagy veszteségeket szenvedtek a keleti hadszíntéren, amely elérte a 800.000 főt.46 Ekkor már egyre tömegesebben érkeztek a harctéri sérültek az ország belsejébe, akikből vidékre is bőven jutott. A Vasvári járásban egy 102 ágyas kórház teljes felszerelését adták össze, míg a körmendi járásban újabb 50 beteg fogadására alkalmas helyiséget szereltek fel a helyiek.45 46 47 Ugyanekkor a vasi járásokban 3 nap alatt 900 ágyat bocsátottak a sebesültek részére a települések lakói.48 Oriszentpéter lakossága 10 sebesült ellátását vállalta, és ideiglenes kórházat rendeztek be számukra.49 A felsőőri (ma: Oberwart, Ausztria), a pinkafői (ma: Pinkafeld, Ausztria) és a felsőlövői (ma: Oberschützen, Ausztria) vöröskeresztes fiókegyletek gyűléseiken határoztak arról, hogy Pinkafőn 10, Felsőlövőn az internátusbán 20, Felsőőrön 20—25 ágyas kórházat rendeznek be a sebesülteknek. A felsőőri evangélikus hitközség a két tantermes iskolájukat, míg a tárcsái (ma: Bad Tatzmannsdorf, Ausztria) fürdő orvosai párnákat és matracokat adtak át a felsőőri betegnyugvó állomásnak.50 Muraszombat (ma: Murska Sobota, Szlovénia) város és járás 80 ágyas kórházat alakított ki a harctéren megsebesültek számárad1 Augusztus közepén tudósított a helyi sajtó az első Vas vármegyei sebesültről, Erdődy Tamás gróf (1886-1931) tartalékos huszárhadnagyról, akit előőrsi szolgálata közben Szabács (ma: Sabac, Szerbia) bevételénél a kezén lőtték meg. Flazakerülése után családja vasvörösvári kastélyában ápolták a hozzátartozóid2 Erdődy Gyula és felesége, Széchényi Emília (1866—1928) a korábbi felajánlásuknak megfele-45 Galántai, 1980. 208. p. 46 Galántai, 1980. 217. p. 47 A vidék a harctéri sebesültekért. = Vvm., 1914. szept. 25. 3-4. p. 48 A vidék a sebesült katonákért. = Vvm., 1914. szept. 27. 4. p. 49 Vidék a harctéri sebesültekért. = Vvm., 1914. szept. 23. 4. p. 7,1 Munkában a jótékonyság. = Vvm., 1914. aug. 15. 4. p. 31 Muraszombat a harctéri sebesültekért. = Vvm., 1914. szept. 25. 3. p. 32 Az első vasmegyei sebesült. = Vvm., 1914. aug. 18. 2. p., lásd még: Kelheti Krisztina: Gróf Erdődy Gyuláné gróf Széchényi Emília. Szombathely, 2018.79-83. p. (Arcképcsarnok. Híres szombathelyi nők) A% első V as vármegyei sebesültek., Erdődy Tamás és testvére Erdődy Imjos (MNL VaME Erdődy Gyuláné ssyül. Széchényi Família iratai) 455
