Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
BAJZIK ZSOLT A HÁBORÚS SEBESÜLTEK ÁPOLÁSA ÉS HADIGONDOZÁS VAS VÁRMEGYÉBEN, 1914-1918 Az 1914-ben kitört háború, a világtörténelem első modern technológiával — új, félelmetes gépfegyverekkel, motorizált járművekkel, repülőgépekkel, harci gázokkal — vívott öldöklés, amely emberek millióit pusztította el, vagy nyomorította meg. Ez a küzdelem több olyan sajátosságot mutat, amelyek merőben újnak tekinthetők a korábbi hadviseléssel szemben. Mindez új kihívásokat jelentettek az orvostudomány, a katonai egészségügy és az állam intézményei számára.1 A háborúk idején a harci egységeket ellátó és az utánpódásról gondoskodó hátországnak mindig fontos szerep jutott, ezért szükség volt annak átszervezésére, így az események kezdetén a magyar kormány széleskörű intézkedéseket tett a belföld viszonyainak átalakítására. A civil lakosság leginkább a gyógyító intézményeket, a kórházakat, az egészségügyi-, valamint az élelmiszer-ellátást érintő változásokat észlelte. A hadba lépéskor Magyarország lakossága — Horvát-Szlavónország nélkül — 18.264.000 fő volt, amely népességet 5805 orvos és sebész, valamint 461 kórház szolgálta.2 „A kórházak márfelkészülten várják lakóikat, hírneves orvosprofesszorok, az orvosdoktoroknak egész hadserege állott munkába, a sebesültek fogadására készek a mentők, az egyetem orvosi fakultásának hallgatói, a Vöröskeresztesek, a hivatásos ápolónők és az úrinőknek sok ezernyi serege, akik elvégezték az ápolónői kurzust és éjt napot hajlandók a sebesült ágyánál tölteni,”3 A háború elején végrehajtott mozgósítással egy időben életbe léptették a hadiszolgáltatásról intézkedő 1912: 68. tc-t.4 Még 1914 februárjában a „... magyar szent korona országai vörös kereszt egyletének ...”5 igazgatósága egy esedeges összecsapásra ké-1 Kiss László: Az orvostudomány válaszai az I. világháború kihívásaira. In: Háború és orvoslás. Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. Főszerk. Kaproncay Károly. Bp., 2015. 93. p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára; 105.) 2 Kátyúk Erzsébet: A hátország egészségügyi csatái, 1914. június 28. - 1918. november 3. = Hadtörténeti Múzeum Értesítője (továbbiakban: HMÉ), 2011. 12. sz. (továbbiakban: Kótyuk, 2011.) 113. p. 3 A társadalom munkája. = A világháború képes krónikája (továbbiakban: Vkk.), 1914. nov. 1.122-124. p. 4 Szabó Dániel: Köztörténet. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia. Szerk. Hargitai György. Bp., 2001. 83. p. (Magyar Kódex; 5.); lásd még: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=91200068.TV&targetdate=&prin tTitle=1912.+%C3%A9vi+LXVlIl.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev (Megtekintve: 2020. január 28.) 3 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL VaML) Vas vármegye főispánjának iratai. Általános iratok (továbbiakban: Alt. ir.) 103/1914. 447
