Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Tilcsik György: "Szívesen szolgálok hazámnak…" Adatok az 1848 őszi Vas vármegyei népfelkelés történetéhez. Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész szerepe a népfelkelésben

patától elkóborolt horvát népfelkelő elfogását leszámítva — tényleges harci cselekményre nem került sor. Több, mint 1 napos tétlenség után Todorovič — belátva, vagy tartva attól, hogy amennyiben nyűt összeütközésre kerülne sor, ők húzhatják a rövidebbet - katonáit visszavonta előbb Pinggauba, majd végleg feladva azon tervét, hogy visszatér Magyarországra, Stájerországban folytatta útját Horvátország felé.84

Mindkét — tehát mind az október 5-én kelt és Zarka Sándorhoz, Vas vármegye alispánjához intézett, mind pedig az október 12-én kelt és Kőszeg városához küldött — leveléből tudjuk, hogy a Vas vármegyében többször is közzétett kihirdetés nyomán, Felsőlövőn és környékén már az első pillanattól kezdve az evangélikus lelkész állt a népfelkelés élére, és e tényt Reiszig Alajos október 10. táján adott írásbeli felhatalmazása hivatalosan is megerősítette. Wimmer megbízatásához híven, minden tekintélyét és befolyását latba vetette annak érdekben, hogy minél többen csadakozzanak a népfelkelőkhöz. Sajnos, megfelelő források hiányában nincsenek információink a lelkész vezette népfelkelő sereg megszervezésének és kiállításának lefolyásáról, annak körülményeiről, valamint a népfelkelők fegyverzetéről, lakóhelyéről, továbbá etnikai összetételéről. Az előbb már említett máriafalvai földműves, Fürst János naplójában az is olvasható, hogy a Felsőlövőn és környékén összegyűlt, Wimmer irányítása alatt álló, részben puskával, részben pikával és kaszával felfegyverkezett népfelkelők száma meghaladta a 10.000- et,85 és lényegében ezt az adatott közölte Bemard Hans Zimmermann is a Wimmer életéről szóló, összefoglaló munkájában, amikor azt - konkrét forrás megjelölése nélkül - 11.000 főre tette.86 Ugyanakkor egy másik szemtanú, Ulreich Pál (1840—1928) - a későbbi németszentmihályi evangélikus lelkész, aki 1848-ban elemi iskolás diák volt Felsőlövőn — visszaemlékezése szerint Wimmer a felsőlövői népfelkelőket igyekezett alaposan felkészíteni a várható összecsapásokra, ezért fából készített fegyverekkel gyakorlatoztatta őket annak érdekében, hogy harci helyzetbe kerülve megállják a helyüket.87

Wimmer október 15-én Felsőlövőről egy újabb, lentebb szintúgy teljes egészében közölt, magyarnyelvű levelet intézett Zarka Sándorhoz, amelyben Vas vármegye első alispánját tájékoztatta az elmúlt napok eseményeiről. A lelkész megírta, hogy a környéket sikerült megtisztítani az ellenséges csapatoktól, továbbá, hogy az elfogott horvát foglyok közül egyet az őri — Wimmer nem közölte, hogy alsó- (ma: Unterwart,

84 Magyar Győayí: Wimmer Gottlieb Ágost, Felsőlövő nagy papja. Bp., 1910. (továbbiakban: Magyar, 1910.) 47. p. (Egyházunk nagyjai; 10.); Schlag, Gerald: Die Revolution 1848 in den burgenländischen Dörfern - im Spiegel von lokalen Chroniken und Memorien In: Die Revolution von 1848/49 im österreichischungarischen Grenzraum. Red. Gerald Schlag, Liselotte Weghofer-Mikats. Eisenstadt, 1996. (továbbiakban: Schlag, 1996.) 141. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 94.); Zimmermann, 1941. 169. p.; Zimmermann, 1965. 37. p. Egy, a népfelkelésben résztvevő, máraifalvai (ma: Mariasdorf, Ausztria) illetőségű földműves, Fürst János egykorú naplófeljegyzése szerint Wimmer és serege Németszentmihályról a Szalónak (ma: Stadtschlaining, Ausztria) - Borostyánkő (ma: Bernstein, Ausztria) - Mencsér (ma: Rettenbach, Ausztria) - Sinnersdorf útvonalon haladt, és utóbbi helyen, a magyar-stájer határon találkozott szembe Todorovič katonáival. Lásd: Schlag, 1996.141. p. Figyelemmel a földrajzi viszonyokra, az úthálózatra és az érintett települések egymástól való távolságára, nem tarjuk valószínűnek, hogy a Wimmer vezette népfelkelők ezen az útvonalon jutottak el Sinnesdorfba.

88 Schlag, 1996. 141. p.

88 Zimmermann, 1965. 37. p.

87 Magyar Győyő: Wimmer a szabadságharcban. In: A felsőlövői ág. h. ev. nyilvános tanintézetek 1908/1909. évi értesítője. Közli Németh Sámuel. Felsőőr, 1909. (továbbiakban: Magyar, 1909.) 6. p.

409