Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Hermann Róbert: Újváry István őrnagy 1849. évi naplója a 45. honvédzászlóalj történetéről
5-kén éppen az ebédhez ülénk, de csak marhahúst lehete elkölteni — tüstént indulni kellettett. Hatvani dombon felállíttatánk csatarendben. Az ellenség bagi pozíciójából nyomult nagy erővel elő. Miklós-huszároktól Zagyván túl támadtak 3 osztály ellenséges lovasságra. Mire az ellenség, amint csapatjai pora látszik, Bag felé vonult vissza délután.68 Gáspár András vezérőrnagy diszpozíciója, Aszód (?), 1849. április 6. este háromnegyed 6 órakor.69 Görgei Artúr vezérőrnagy napiparancsa, Gödöllő, 1849. április 7. Az éjét 5-kéről 6-kára a hatvani szöllők alatti táborba tölté Kmety-osztály. Másnap, azaz 6-kán Gáspár-hadtest Hatvanról indult ki, elő[1] Kmety-osztály csatarendben Hatvantól Bagig; de az ellenség a legjobb felállásokat odahagyván, sehol se ütközheténk,. Bagón túl Kmety két részre osztá osztályát, balról a hegyek ormán vezeté ágyúival az egyik részt, a másik vezérletét reám bízá — ezen erővel vala Gödöllő megtámadandó, és pedig a híres felállás, a besenyői70 kolostor [felől]. — Csatarendben nyomultam elő, a szoroson előhaladván a vadaskerti csárdáig, itt megállíttattam Gáspár tábornok, hadtestvezérünk által - ki visszaparancsolván és táborba szállani rendelt; - mire a hátra lévő két osztály táborba is szállott. — Erre az ágyúk megdördültek, Klapka, Damjanich serege ütötte a bicskei ütközetet 1 — Kmety megérkezvén, az említett kolostorhegyen támadni kezdett, de miután az országúton senkit előnyomulni nem látott, a támadással felhagyott.72 73 7-kén Gödöllőt kelle minden áron bevenni, Kmety-osztály 3 részre oszlott, balszárnyat Gergely,3 centrumot Kmety, - jobbszárnyat Cjváry dandárnok vezérlé - ez utóbbi feladat volt a sűrű erdőn, mély völgyeken, meredek és magas bérceken átvonulni - s így a támadás pillanatába a besenyői kolostor mögött teremni — Jól vala elrendezve, sikert várhatunk — minden a legpontosabb összhangzással történt; — de fájdalom, az ellenség esze nélkül futott, úgyhogy lövéseink utó[l] nem érheték. — Bevonultunk Gödöllőre, a nép örömrivalgási s örömkönnyei közt — a huszárok már túlhaladtak, vezényletem alatti gyalogság elől nyomulván be - a nép felém tódult, s örömében még a kengyelvasamat is csókolák. - Feladatom lön seregemmel a városkát katonailag elfoglalni. - De alig történt meg felállásom, az ellenséget üldöző csapathoz rendeltettem — az én seregem egyedül a gyalogságtól. — Az előrenyomulás a Gödöllő és Kerepes között történt, ezt gyalogságom átkutatá. — Kiérvén Kerepes hegyén, az ágyúk az ottani hegyekre felvonattak, s az illanó ellenségre tüzelni kezdettek, mire ő is állást vön, s ágyúit reánk igazítá, de hála, siker nélkül, a mi ágyúink azonban nagy kárt tettek soraikban. Kerepest szinte katonailag 68 Az összecsapásban magyar oldalról négy huszárszázad, cs. kir. oldalról két—két dzsidás- és könnyűlovas század vett részt. A magyar veszteség 58 halott és 33 fogoly volt — több mint az április 2-i hatvani ütközetben. 69 Az MNL OL Görgey-lt. Hadparancs jkv.-ben nem szerepel. 70 Máriabesnyő. 1 Valójában az április 6-i isaszegi csatáról, s nem az április 4-i tápióbicskei ütközetről van szó. 2 A történtekre lásd Thursy Miklós: Kmethy [sic!] György. Hazánk. Szerk. Abafi Lajos. 10. köt. Bp., 1888. 117-118. p. 73 Gergely János (1812-1864), cs. kir. főhadnagy a 34. (Porosz herceg) gyalogezredben, 1848. június 19-től százados a 10., október 20-tól őrnagy a 9., decembertől a 10. honvédzászlóaljban, március 5-től alezredes. Várfogságot szenved. 376
