Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Bajzik Zsolt: Evangélikus iskolák Felsőlövőn a 19 - 20. században
án feloszlatták, amelyben a működése alatt 395 üdülő beteget helyeztek el. Az iskola igazgatója vezette az épületben elhelyezett kórházat, mint a vöröskereszt egylet elnöke. A tanulók folyamatosan részt vettek a jótékonykodásban, és gyógynövényeket, illetőleg pénzt is gyűjtöttek a katonák számára. A tanévet 1916. október 8-án kezdték és 1917. május 25-én fejezték be. Számos ünnepséget tartottak ebben a tanévben is. így Ferenc József elhunyta, illetve a koronázási emlékünnep alkalmával. 1917. március 2-án tartotta a Berzsenyi kör Aranyjános születésének 100. évfordulós ünnepségét, de megemlékeztek Zita királyné (1892-1989) névnapjáról is.103 Az 1917/1918. tanévben is még két tanár volt hadifogságban, és 11 -en tanítottak az iskolában. Ebben az évben a szénhiány zavarta a napi rendes működést, ezért a karácsonyi szünetet meghosszabbították február 4-ig. 1917 októberében előadássorozatot szerveztek arról, hogy miért volt szükséges a reformáció, Luther Mártonról, a reformáció magyarországi elterjedéséről, az evangélikus hitvallási iratok keletkezéséről.104 Az internátus élelmezése a háború következtében egyre nehezebbé vált, ezért házi kezelésbe vették. A háború közélelmezésre gyakorolt hatását itt is megérezték, de sikerült biztosítani a zavartalan ellátást, bár a „tartásdíjat” folyamatosan emelni kellett.105 A trianoni békeszerződés és Burgenland létrejötte után az osztrákok egyik első intézkedése volt, hogy 1922. december 15-én bezárták a Felsőlövői Főgimnáziumot. Az előadások január 9-ig szüneteltek, amikor ismét megnyitották az iskolát, de a tanítás nyelve német lett. Ennek eredményeként a tanulók száma 100-ra csökkent, mivel a német nyelvet nem ismerők elhagyták az intézetet. A régi tanári karból azokat a tanárokat, akiknek „... magyarsága nem tetszett ...”106 kizárták az iskolából. Latint csak a 7. és a 8. osztályban, görögöt pedig egyáltalán nem tanítottak ezután.107 A kötelező német nyelvhasználat ellenére néhány régebbi tanár még megengedte a magyar nyelv kiegészítő használatát. A tankönyvek is a régi, magyar nyelvűek maradtak, amelyekből a tanulók kénytelenek németül felelni. A gimnáziumból csaknem az összes magyarajkú tanuló kimaradt, hasonlóan a tanítóképzőhöz. Az internátusbán három gimnáziumi és három tanítóképzős maradt. A magyar nemzetiségű tanárok nem kapták meg a felfüggesztésükről szóló végzést, ezért nem tudtak máshol elhelyezkedni.108 Március közepére is csak két tanerőt tudtak szerződtetni a jogtalanul elbocsátott magyar tanárok helyett. A gimnáziumban a kötelező tárgyak elhagyásával lecsökkentett óraszámot úgy pótolták, hogy kötelezővé tették heti 2—2 órában az összes osztályban az ének tantárgyat.109 1923-ban a „Vasvármegye” már arról tudósított, hogy az egykori magyar evangélikus tanintézet tanári kara volt az a testület, amelyből feltűnően sok osztrákbarát agitátor került ki, akik közül többen „... erősen dolgoztak a vidék Ausztriához csatolásáért,,”110 103 Németh, 1917. 30-32. p. 1114 Felsőlövői ág. hitv. ev. főgimnázium 1917/18. évi értesítője. Szerk. Németh Sámuel. Felsőőr, 1918. (továbbiakban: Németh, 1918.) 34-36. p. 105 Németh, 1918. 42. p. 106 A felsőlövői főgimnáziumban német nyelven tanítanak. = Vvm., 1922. jan. 13. 3. p. 107 Uo. 108 Balkáni állapotok a felsőlövői tanintézetekben. = Vvm., 1922. jan. 26. 4. p. 109 A felsőlövői főgimnázium sorsa. = Vvm., 1922. márc. 18. 4. p. 110 Sorvadnak a felsőlövői iskolák. = Vvm., 1923. júl. 3. 4. p. 360
