Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Bajzik Zsolt: Evangélikus iskolák Felsőlövőn a 19 - 20. században
1894. június 8-án avatták fel az internátus új épületét és az eseménnyel kapcsolatban a sajtóban megjegyezték, hogy: „A magyar kultúra télfoglalásával egyértelmű, midőn ott, a legszélsőbb határon egy magyar intézetnek szemmel látható megerősödéséről adunk hírt ...”.85 86 Az avatási ünnepség az iskola előtti téren zajlott, ahol egy lombokkal feldíszített szószéket állítottak fel. Stettner Gyula beszédében a következőképpen hivatkozott a nagy elődre és példaképre: „Mikor az az első újabbkori épület ezelőtt 49 évvel készen állott, maga Wimmer is kétségeskedett, a tanítóképző intézet fenntarthatósága iránt; a dunántúli egyházkerületnek akarta az intézetetfelajánlanilm Az új internátusi épület költségeinek csak kis részét fedezték saját forrásból, a többit ismét hitelből fizették. Államsegélyt kértek, de csak olyan feltétellel kaptak volna, amely megkérdőjelezte volna az intézményt. Az ünnepi beszédben elhangzott, hogy „... az iskola az egyháznak a veteményes kertje ...”.87 88 Szó esett még arról is, hogy szeretettel befogadják a más hitvallásúakat is, amelynek révén a diákok időben megtanulják az együttélés azon szabályát, hogy tiszteletben tartsák mások hitét. Az ünnepség végén megtekintették az internátust. A kétemeletes és közel 100 férőhelyes épület terveit Wälder Gyula (1884—1944) szombathelyi műépítész készítette el. Az avatás után rendezett ún. társasebéden Ferencz József (1830-1916, ur. 1848-1916) és Wimmer Ágoston arcképei voltak kifüggesztve. Radó Kálmán (1844-1899), Vas vármegye főispánja és a dunántúli evangélikus egyházkerület világi felügyelője felszólalásában megemlítette, hogy 40 éves, kedves emlékek kötik az intézethez. „Itt kezdtem én is iskoláimat\ itt tanultam először a családi otthont elhagyva nyilvános élet elemi követelményeit megismerni?,88 Egy 1894 végén megjelenő újságcikk szerint a felsőlövői „... oktatás csarnoka ...”89 országszerte jó hírnévnek örvendett. Az írás megjegyezte, hogy az új épület, mint „... egy koronázottfő uralja ...”.90 a tájat. Felsőlövőn a tanintézetnek köszönhetően jelentékeny számú értelmiség telepedett le.91 Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Móra Ferenc (1879-1934) 1900. április 28-ától az iskola tanáraként a természetrajzi szertár őre és a gimnáziumban, a reáliskolában, a tanítóképzőben földrajzot és természetrajzot oktatott.92 1903. január 24-én váratlanul elhunyt Ebenspanger János, aki több mint 15 évig tanárként és igazgatóként szolgálta a felsőlövői tanítás ügyét. Az 1902/1903. tanévben tovább nőtt a diákok létszáma, ekkor már 272 növendéke volt a tanintézetnek. 212-en jártak a gimnáziumba és 60-an a tanítóképzőbe. A valláserkölcsi nevelésre különös gondot fordítottak. A tanulók vasárnaponként részt vettek az istentiszteleteken, illetve a téli hónapokban a vallástanár az intézet nagytermében tartott ifjúsági istentiszteletet. A diákok vallásos és hazafias érzelmeinek ápolására 1902. szeptember 19-én megünnepelték Kossuth Lajos (1802-1894) születésének 100 évfordulóját, október 31-én a reformációra emlékez-83 A felsőlövői intézet felavatása. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1894. okt. 2. 5. p. 86 Uo. 87 Uo. 88 Uo. 89 Fclsőlövőről vettük...= Vvm., 1894. dec. 25. 10-11. p. 90 Uo. 91 Uo. 92 A felsőlövői á. h. ev. nyilvános tanintézetek (tanítóképezde, gymnasium, reáliskola és nevelőintézet) 1899/1900. évi értesítője. Szerk. Hölüg Károly. Felsőőr, 1900. 20. p. 356
