Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Bajzik Zsolt: Evangélikus iskolák Felsőlövőn a 19 - 20. században
hogy ergon gondolkodni, éregni, besgélni, írni, tanítani is képesek legyenek.”74 A felsőlövői tanítóképző magyar szellemiségű működéséről a vármegyei tanfelügyelő azt terjesztette elő, hogy a júniusi jelentésében a tanítójelöltekkel megtartott gyakorlati vizsga kapcsán adta elő azt, amit személyesen megtapasztalt, és a tanári testület nyilatkozatában a magyar nyelv ápolásáról előadott. Nagy előrehaladásnak tekintette, hogy a tanítóképezdei vezetője buggalommal iparkodik agon, hogy a különben derék felsőlövői tanítóképgő integet magyar sgellemben működjön.”79 80 A tanulók száma évről évre szaporodott, így 1867-től a reáliskolát négyosztályúvá, majd az 1880-as években a gimnáziumot és a reáliskolát is hatosztályúvá bővítették. Az 1880-as évektől négyosztályú lett a tanítóképző intézet, amelynek négyosztályú előkészítő iskolája az ún. präparandia volt. Itt az oktatás abban különbözött a gimnáziumi és reáliskolai oktatástól, hogy zeneoktatást is folytattak. A tanítóképző végzős növendékei, mint kisegítő tanítók az utolsó évet valamelyik egyházközségben töltötték, hogy a gyakorlati ismereteket elsajátítsák. A tanintézetek közös igazgató vezetése alatt álltak, s közös tanári karral rendelkeztek, bár a gimnáziumot és a reáliskolát Csáky Albin (1841—1912) vallás és közoktatási miniszter rendeletére 1892-ben elválasztották, ezért volt szükség újabb építkezésre.81 1891-ben sem a felsőlövői, sem a bonyhádi algimnázium nem kapta meg a kért államsegélyt, mondván ezen iskolák nem képviselnek fontos állami érdeket. Kund Samu (1837—1918) esperes—lelkész szerint mindkét tanintézet nagyon fontos közérdeket képviselt, hiszen Felsőlövőn 26 helybéli, a középtanodában 65-en Vas vármegye községeiből, 86-an más vármegyékből, 17-en pedig külföldről tanultak. A felekezetűket tekintve 57 római katolikus, három görög katolikus, 102 evangélikus, 18 református és 14 izraelita diák járt az iskolába. Kund szerint azok a fiatalok, akik innen kikerültek, kifogástalan magyar érzelműekké váltak, tehát fontos állami közérdeket képviselt a felsőlövői tanintézet.82 A felsőlövői evangélikus középiskolák mellett 1892-ben kezdtek hozzá egy új nevelőintézeti épület felépítéséhez, amely a következő év őszére, míg a tornacsarnok 1894 tavaszára készült el. Az építkezésre azért volt szükség, mert a kormány arra kötelezte a tanintézetet, hogy a közös oktatást nyújtó két középiskolában a tanítást külön válasszák. A régi épületet kizárólag iskolai célokra kívánták használni, míg a nevelőintézet részére új épület felépítését határozták el.83 A felsőlövői evangélikus tanintézetben internátus már az első években működött, amelybe a gimnázium és a reáliskola megnyitása után már több tanulót vettek fel. Az iskolai létszám növekedése következtében szükségessé vált az internátus kibővítése, amelyben az 1890-es évek közepén már 100 főt tudtak elhelyezni.84 79 MNL VaML Vas Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok (továbbiakban: KIB Ált. ir.) 42/1877. 8üUo. 81 Eőri, 1894. 579-580. p. 82 Kond Samu: A bonyhádi s felsőlövői altanodák állami érdeket képviselnek. = Evangélikus egyház és iskola (továbbiakban: Eei.), 1891. szept. 12. 310-311. p. 83 A felsőlövői ev. középiskolák mellett fennálló nevelőintézet új épületének felavatása. = Eei., 1894. jún. 16.190-191. p. 84 Eőri, 1894. 581. p. 355
