Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Bajzik Zsolt: Evangélikus iskolák Felsőlövőn a 19 - 20. században
taninté2et, de anyagi támogatást továbbra sem tudott adni. A Gusztáv Adolf Egylet a tanintézetek fennmaradását kívánatosnak tartotta, de anyagi támogatást csak a tanítóképzőnek kívánt adni. Emellett azt is kérték, hogy készítsenek rendes költségvetést és számadást, továbbá takarékoskodjanak.63 1859-ben a „Vasárnapi Újság” közölt egy részletes ismertetőt Felsőlövőről: „E helység Felső Lő - s amaz épületek a híres Jelső-lői ^[angékkus] tanintézet. Ki keresné itt, e nagyszerű csarnokát a nevelés és tudománynak, e félreeső, eldugott helyen! Pedig hát rendén van az ha a tudomány a csendes magányt keresi, s a nevelés minél távolabb óhajt esni a zajos nagyvilág romlottságától........Az intézet, saját programja szavai szerint, kereszjyén-evangelika tan- s nevelőintézet akar lenni. Eszerint kettős feladata van: először nemcsak mint példányiskola az elemi s reáloktatásban, hanem nyelvészeti tudományokban is a tanulóknál biztos alapot akar vetni; azután azáltal, hogy ifjak tanítókká képeztetnek, keresztyéni szellemet r a nevelésre s oktatásra nézye helyes elveket, amennyire lehetséges terjeszteni igyekszik Az intézet áll 1. Elemi iskolából. 2. Iskolatanító képezfébőlszegény ifak számára, amelyben mindenkor legalább 12 szegény ifjú képezhetik ki, ingyen tanítóvá. 3. Nyilvános reáliskolából. 4. Nyilvános 4 osztályú algymnásiumból, melyek összesen 11 tanár s egy igazgató vezetése alatt állanak A tanulók száma kogel százötven, kik nem csak Magyarhon minden részeiből sereglettek ide, hanem van itt angol (Paget Edgar, [Great] Yarmouthból norfolki grófság), krajnai, morva, austriai, szerbvajdasági, erdélyi s trieszti is, és sokféle hon gyem ekei oly szép kiejtéssel tanulják s beszélik néhány an a magyar nyelvet, mint épen ott létünkkor a magyar leckében szerencsénk volt tapasztalni, hogy hazai szép nyelvünk nevében el nem mulaszthatjuk a különben német nyelvű intézet tanárainak őszinte hálánkat kijelenteni. Az intézetben lakó ifjak lakás, tápszerek, mosás, rajz nyelv és zeneleckékért, papír s írószerek, orvos és orvosságokért, s a bizonyítványokért összesen 230ftot fizetnekPbb A tanítóképzés 4 évig tartott, amely idő alatt nem vettek fel új növendéket egészen 1855-ig, majd ettől fogva 1870-ig minden 2. évben, utána már évente bocsátott ki tanítókat az intézmény. A tanítóképző mellé 1846-ban gimnáziumot indítottak fel, amely 1848-ban négyosztályűvá bővült.* 66 67 A növendékek 2 évig práparandisták (tanítóképzősök), 2 évig szeminaristák (hallgatók) voltak. Az iskola 1854/1855-től kezdve 2 év után, 1870- től pedig évente bocsátottak ki végzett növendékeket. A präparandia 1888-at követően négyosztályú, növendékei a középiskolákéval azonos - csak a zenében bővebb - oktatást kaptak. A tanítóképző intézet az 1880-as években négyosztályossá, a gimnázium és a reáliskola hatosztályossá bővült. A két középiskola 1867-ig közös igazgatóval és tanári karral, de külön oktatással működött, majd 1867-től kezdve a középiskolai törvény elfogadásáig reálgimnázium lett. Az intézmény fontos részét képezte a fiú nevelőintézet, amelyben 1891-ben 75-en kaptak elhelyezést, és bevételi forrást biztosított a működéshez. A felsőlövői evangélikus tanintézetek közös kulturális misszióján kívül az is célja volt, hogy ápolja a magyar nyelvet és kultúrát, de a német nyelv tökéletes elsajátítását is biztosítsa. Az intézményben négy könyvtár állt rendelkezésére: a tanári könyvtár, 1878-től a képezdei könyvtár, az ifjúsági könyvtár és 1889-től az Arany János Kör könyvtára. A tanítókép-63 Ebcnspanger, 1895. 24. p. 66 Felső-Vasmegyei képek. V. Felső-Ló (Oberschützen). = Vasárnapi Újság (továbbiakban: VÚ), 1859. febr. 13.'78. p. 67 Eőri, 1894. 579-580. p. 352