Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Bajzik Zsolt: Evangélikus iskolák Felsőlövőn a 19 - 20. században
Amtman Mátyás felsőlövői evangélikus egyházi elöljáró elmondta, hogy Wimmer Ágoston a nagyon elhagyatott iskolát 2 év alatt rendbe szedte, és azt bibliával és katekizmussalfelékesítette...” ?2 Kurtz János tanú szerint a lelkész néhány év alatt elérte célját, és a szegényeknek könyveket adományozott, továbbá két katolikus család gyerekeit, valamint a gyülekezeten kívül lévő, szegényebb gyermekeket is ingyen taníttatta.32 33 Neupauer Mihály felsőlövői községi esküdt és evangélikus egyházi elöljáró közölte, hogy Wimmer a gyermekeknek könyvet ajándékozott, két katholica háznál lévőgyermekeket, úgy jormansdorfi fárán [egyházközségen] kívül valókat, sőt cigány gyermekeket is, mint szegényeket, ingyen taníttatta..”,34 A FELSŐLÖVŐI TANINTÉZETEK Felsőlövő az egykori Vas vármegye délnyugati részén, közel az akkori országhatárhoz feküdt, és lakosai nagyrészt evangélikus hitvallású németek voltak. A helybeli iskolák alapítója, Wimmer Ágoston felismerte, hogy a tanítói állásokat nem kellően képzett személyekkel töldk be, ezért adománygyűjtést indított a hívei között, és 1842. május 17-én letették a Felsőlövői Evangélikus Tanítóképző Intézet alapkövét.35 Wimmer először gyülekezete népiskoláját kívánta fejleszteni, majd arról kívánt gondoskodni, hogy a környék iskolái is jólképzett tanítók oktassanak.36 Minden szorgalmas, értelmes és engedelmes felsőlövői parasztfiúban a jövendőbeli néptanítót látta.37 Úgy ítélte meg, hogy „... a keresztyén vallásban van minden népnevelés alapeszméje. ... Iskolánkat az evangélium ereje és isteni világa által kell megreformálni, de különösen a tanítóképzést. Mert vagy a gimnáziumok s más rendek sepredékét vették fel eddigelé, kik mindenütt Kontó Kálókként mutatkoztak, s így elbecstelenítették tanítóinkat, vagy csak a szükség késztethetett derék fiatalembereket az ilyféle helyek elfogadására.”38 Mikor azt kérdezték tőle, hogy mivel fogja a létesítendő intézeteket fenntartani, azt mondta: ,g\z! hiszem, a mi Urunk Jézus Krisztus még nem mondott csődöt.”39 A 3 évig tartó építkezés 33.381 konvenciós ft-ba került, amelynek döntő részét hitelből finanszírozták. Az iskola felavatására 1845-ben került sor, amelyben 12 diák ingyenes oktatást és teljes ellátást kapott.40 Az építési költségekhez IV. Frigyes Vilmos (1792-1861, ur. 1840—1861) porosz király 10.000 konvenciós ft-ot adott, Mária Dorottya (1797—1855) főhercegnő 2000 konvenciós ft értékű alapítványt tett, és a Gusztáv Adolf Egyesület is jelentős összegekkel támogatta a felsőlövői intézményt.41 32 Uo. 33 Uo. 34 Uo. 33 Eőri [SteigerFrigyes]: A felsőlövői ev. tanintézetek. = Protestáns egyházi és iskolai lap (továbbiakban: Peil.), 1894. szept. 13. (továbbiakban: Eőri, 1894.) 579-580. p. 36 Ebenspanger János: Felsőlövői á. h. ev. nyilvános tanintézetek (tanítóképezde, gymnasium, reáliskola és nevelőintézet) ötven éves fennállása alkalmából kiadott 1894/95. évi örömértesítője. Felsőőr, 1895. (továbbiakban: Ebenspanger, 1895.) 8. p. 37 Ebenspanger, 1895. 10. p. 38 Táljai István: Wimmer Gottlieb, Ágoston, a felsőlövői evangélikus tanintézetek alapítója. = Evangélikus Népiskola, 1939. 6. sz. (továbbiakban: Tállyai, 1939.) 250. p. 39 Uo. 40 Eőri, 1894. 579-580. p. 41 Tállyai, 1939. 250. p. 348
