Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Bajzik Zsolt: Evangélikus iskolák Felsőlövőn a 19 - 20. században
BAJZIK ZSOLT EVANGÉLIKUS ISKOLÁK LELSŐLÖVŐN A 19-20. SZÁZADBAN AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ÉS FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON A 19. SZÁZADBAN Magyarországot a 19. században Európa vallási szempontból legtarkább, leginkább vegyes lakosságú országaként ismerték. 1850-ben öt vallási közösség létszáma meghaladta az egymilliós lélekszámot. Az evangélikusok 1.008.030 fővel a népesség 7,6%-át, míg reformátusok 1.784.705 fővel a lakosság 13,5%-át alkották.1 Az 1791:26. te. biztosította a protestánsok minden korlátozástól mentes, szabad vallásgyakorlatát, akik így építhettek templomot és iskolát, a katolikus egyház pedig semmiféle felügyeletet nem gyakorolhatott felettük. A katolikus vallás bizonyos előjogai azonban megmaradtak a vegyes házasságok és az áttérések terén.2 A bevett vallásfelekezetek teljes egyenjogúsága 1848-ban valósult meg, amikor az 1848:20. te. kimondta, hogy „... e hajában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre néyve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi es iskolai szükségei, közálladalmi költségek általfedeztessenek.”3 Ezt a kiegyezés után megerősítette az 1868:53. te., amely intézkedett a „... törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról, azaz egyenlő jogairól’4 5 Az önkényuralom idején, 1850-ben megszüntették az egyházmegyei és kerületi világi felügyelők és gondnokok intézményét. Az 1859. szeptember 1-jén életbe lépett császári pátens megváltoztatta a protestáns egyházak „... belszerkegetét, iskolai és oktatásügyeit és államjogi helyezetét...” У és ez egyöntetű ellenállást váltott ki a magyar protestánsok körében, míg a szlovák és a német hívek többsége elfogadta azt. Az evangélikusoknál 226-tal szemben 333 egyházközség ellenállt, amely nem volt eredménytelen, mert az uralkodó 1860. április 15-én visszavonta a pátenst.6 Megerősödött a protestáns iskolarendszer, és a már korábban létező evangélikus líceumok - Eperjes (ma: Prešov, Szlovákia), Pozsony (ma: Bratislava, Szlovákia) és Sopron — mellett 1796-ban Lőcsén (ma: Levoča, Szlovákia), 1801-ben Késmárkon, Katus hasfo: Vallások, egyházak. In: Reformkor és kiegyezés. Magyarország művelődéstörténete, 1790—1867. Bp., 2000. (továbbiakban: Katus, 2000.) 301. p. (Magyar kódex; 4.) 2 Katus, 2000. 309. p. 3 https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=84800020.TV (Megtekintve: 2017. április 15.) 4 https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=86800053.TV (Megtekintve: 2017. április 15.) 5 Katus, 2000. 310. p 6 Katus, 2000. 311. p. 343
