Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Melega Miklós: Presbiter harcostársak. Károlyi Antal alispán és Éhen Gyula polgármester párhuzamos életrajza
ként ott állt mögötte dr. Károlyi Antal, amint erről Éhen Gyula egy közgyűlési felszólalásában is megemlékezett: „E város rohamos fejlődése, haladása és virágzása nem a véletlen körülmények eredménye, hanem ацоп kegyes jóindulatnak is köszönhető, melyben Vasvármegye közönsége és annak élén álló alispán úr ő Nagysága részéről minden alkalommal részesíttetik-”60 A vármegye nem pusztán a beruházási programok finanszírozásában és megvalósításában nyújtón hathatós segítséget Szombathelynek. Az alispán mint a polgármester hivatali felettese, több alkalommal meg is védte a városvezetőt olyan esetekben, amikor Éhen Gyulát erélyes városvezetési gyakorlata illetve önfejű döntései miatt támadások érték, és szabálytalan eljárási gyakorlatra hivatkozva feljelentették.61 POLITIKAI HITVALLÁS, VALLÁSI MEGGYŐZŐDÉS Éhen és Károlyi egyazon politikai irányvonalat képviseltek, mindketten a klasszikus liberalizmus meggyőződéses hívei voltak. A Szabadelvű Párton belül jellemzően protestáns túlsúly uralkodott, mivel reformáció tanait követők fogékonyabbnak bizonyultak a liberalizmus eszméi iránt. A politikai paletta másik oldalán a Néppártban tömörülő katolikus erők álltak.62 63 A vármegyei és városi vezetésben a vizsgált korszakban erőteljes protestáns felülreprezentáltság mutatkozott meg, ami egy püspöki székvárosban meglehetősen pikáns helyzet, időnként feszültségterhes légkört teremtett. A Berzsenyi Dániel-szobor létesítése alkalmával például fellángoltak az indulatok, amikor egyes túlbuzgó helyi katolikus hangadók a frekventált városháza elől egy külső utcába szerették volna száműzni a „Luthetránus költőnek163 titulált poéta még fel sem állított szobrát. A felszín alatt meghúzódó, de a városban ténylegesen jelen levő felekezeti ellentétek ugyanakkor a korábbi századokhoz képest sokkal civilizáltabb keretek között, általában politikai tartalommal vegyítve jelentek meg.64 * EGYHÁZI SZOLGÁLATUK A szombathelyi evangélikus és protestáns felekezet mindkettőjüket úgy tartja számon, mint akik elkötelezett gyülekezeti tagként rengeteget tettek egyházukért. A Szombathelyi Egyesült Protestáns Gyülekezet, amely 1861-ben alakult meg, mind a reformátusokat, mind az evangélikusokat egy egyházközségbe tömörítette. A helvét és ágostai hitvallású tagok között a működési szabályokat meghatározó egyezményt 1878. március 15-én írták alá. Református részről a bizottságban ott ült Éhen Gyula, míg evangélikus oldalról dr. Károlyi Antal egyháztanácsnok látta el az iratokat kézjegyével.6^ A két 60 MNL VaML Szvk. Közgy. jkv. 150/1899. 61 MNL VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 1183/1899.; Az alispán határozata a Lindner-ügyben. = Vvm., 1897. jan. 31. 3-4. p.; Városi ellenzék. = Vvm., 1901. márc. 29. 2. p.; Denuncziáljunk! = Vvm., 1898. szept. 8. 1. p.; Polgármesterünk fegyelmi ügye. = Vvm., 1901. ápr. 5. 2. p.; A polgármester fegyelmi ügyének befejezése. = Vvm., 1901. júl. 28. 6. p.; A szombathelyi polgármester fegyelmi ügye. = Vas, 1901. ápr. 7. 3. p. 62 A néppárt a vármegyében. = Vvm., 1895. nov. 10. 2. p.; Néppárt és katholikusság. = Vvm., 1896. márc. 29. 1. p.; A vasmegyei szabadelvűpárt új szervezkedése. = Vvm., 1899. jún. 1. 1-2. p.; Korteskedő papok. = Vvm., 1901. szept. 30. 2. p. 63 Lutheránus költő. = Vvm., 1895. márc. 14. 1. p. 64 Dr. Károlyi Antal kir. tanácsos alispán ellen. = Vvm., 1898. nov. 24. 1-2. p. 6э Wirth Zsuzsa: A szombathelyi evangélikus egyházközség története. 1., 1861-1892. Szombathely, 2009. (továbbiakban: Wirth, 2009.) 14-16., 32. p. 336
