Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
Wimmer Ágoston emlékiratának sorsa, és a lelkész távozása Berlinből A lelkipásztor időközben levelezésben maradt a Párizsban lévő Teleki Lászlóval és a Londonban tartózkodó Pulszky Ferenccel.123 Teleki 1849. augusztus 16-án - azaz már a világosi fegyverletételt követően, ám mitsem tudva akkor még arról - levéllel fordult Wimmerhez, amelynek elején a lelkész legutóbbi, egyrészt hozzá, másrészt Pulszkyhoz küldött leveleit124 nyugtázta, majd kijelentette, hogy a legfrissebb eseményeket és fejleményeket illetően nincs érdemi nézetkülönbség közöttük. Ezt követően azonban némi szomorúsággal és nem kevés realitásérzékkel állapította meg, hogy harcában Magyarország teljesen magára maradt, és csupán az nyújt némi reményt, ha Törökország határozottabb álláspontra helyezkedik Oroszországgal szemben, és ehhez megkapja Angka támogatását is. Teleki ezt követően arról értesítette Wimmert, hogy az anghai helyzetről Pulszky Ferenctől kap bővebb tájékoztatást, ám azt már ő tudatta a lelkésszel, hogy az angol közvélemény szimpátiával figyeli a magyar kormány törekvéseit, sőt azt is közölte, hogy Amerikában is érdeklődnek Magyarország iránt, de azt is leszögezte, hogy az ország onnan anyagi támogatásra nem számíthat, és az sem valószínű, hogy a magyar ügy miatt bármelyik európai ország háborút kezdeményezne. Teleki megemlítette azt is, hogy bár Odilon Barrot (1791—1873) francia miniszterelnök és Alexis Tocqueville (1805—1859) külügyminiszter jóindulatára számíthatnak, és a francia közvélemény is szimpatizál Magyarországgal, Franciaország tényleges segítségére nincs remény. Mindezek miatt - visszatérve az előzőekben leírtakra - Teleki László úgy ítélte meg, hogy az egyetlen esély Törökország Oroszország elleni és az angol külügyminiszter, Palmerston részéről is támogatott fellépése lenne. Ezután Teleki arról informálta a lelkészt, hogy a tőle kapott és 1849. május 21-én lezajlott varsói konferencia — amelyen 1. Miklós orosz cár (1796-1855, ur.: 1825—1855) és I. Ferenc József megállapodtak abban, hogy Oroszország Ausztria oldalán részt vesz a Magyarország elleni háborúban - eseményeiről tájékoztató levelet megküldte a Londonban tartózkodó Pulszky Ferencnek.125 Teleki levelének következő szakaszában kifejezte reményét, hogy Wimmert berlini tartózkodása alatt fogadja majd IV. Frigyes Vilmos, és az evangéhkus lelkész fellépése nyomán a Magyarország a porosz uralkodóban támogatót talál: „Oh! Bárcsak tudna Ön beszélni a királlyal! Ha Önt diplomataként nem fogadnák, akkor Ön lelkészként és régi ismerősként eszközölhetne ki nála egy audienciát. Es én tökéletesen meg vagyok győződve, hogy Ön képes lenne őt a magyar ügyeket illetően álláspontja teljes megváltoztatására bírni. Ön ismeri az ő nyelvét, hiszen az ő nyelve az Öné is. Ó, Istenem! Ha először csak a jó királyt meg tudnánk ügyünk számár nyerni, akkor jövőnket illetően teljesen megnyugodnék. 0/ Eegdrágább barátom! Ne tartsa vissza semmi, hogy a ki123 BTL WH GAWL Teleld László levele Gottlieb August Wimmerhez. London, augusztus 16.; Pulszky, 1958. 537. p. 124 E levelek közül minden bizonnyal az egyik az, az előzőleg már említett levél, amelyet Wimmer 1849. július 27-én Pulszkynak, a másik pedig az, amelyet augusztus elején Telekinek írt. 123 BTL WH GAWL Teleki László levele Gotdieb August Wimmerhez. London, augusztus 16. 319
