Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
meg, hogy e döntés szöges ellentétben állt Magyarország törvényeivel és a magyar törvények közé beiktatott 1723. évi pragmatica sanctio előírásaival is.112 A magyar seregek 1849. április elejétől, a tavaszi hadjáratnak nevezett hadművelet részeként több, jelentős győzelmet is arattak, és az ország, minden sérelme ellenére, hajlandó lett volna békét kötni. Ausztria azonban visszautasította a magyar oldalról érkezett javaslatot, és inkább Oroszországtól kért katonai segítséget.113 Wimmer a memorandum e pontján egy IV. Frigyes Vilmoshoz intézett, de az ahhoz fűzött magyarázattal lényegében meg is válaszolt kérdéssel folytatta gondolatmenetét: „Ki a lápadól Magyarország hűséges a 322 éven át hitszegő Flabsburg-háphop, amely a föld csaknem minden népét szerencsétlenné tette, de egyetlen egyet sem boldogított. Magyarország ezer hitszegét, hat ellene indított és helytállással megvívott háború után [is] hű a Habsburg-Eotaringiai házhoz’ kész kékét kötni, [és] 1849-ben még bizalommal van e szörnyű ház iránt- Bizony, ezt csaknem istenkísértésnek lehet mondani. Most pedig e ház úgy dob oda minket, zsarnokságához használhatatlan eszközként, mint egy játéklabdát a szomszédoknak.”114 115 116 * Az érezhetően indulataival küzdő lelkész szerint a fentiek alapján egyértelműnek mondható, hogy Ausztria 1848 nyarától alkalmazott rövidlátó, a magyar törvényeket negligáló és rosszakaratú pofitikája provokálta ki, hogy a magyar országgyűlés 1849. április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.,b Memorandumának zárórészét Wimmer így kezdte: „Ez, Felség, azpn tények valódi, tiszta és egyszerű lefolyása, amelyek Magyarországot mozgatják. Alulírott, igyekezett kissé leegyszerűsített szavakban összefoglalni egy nagy nemzet 300 éves szenvedéseit, hogy Felségedet olyan helyzetbe hoppá, hogy helyesen ítélje meg ap ügyet, amely oly súlyosan avatkozik bek ajelen mérlegének serpenyőjébe, és vitathatatlanul Európajövőjét hordja méhében.... De az igazságos Isten tanújaként, akinek bírói spike előtt csak a hűség és ap igazság spámít, és amely előtt remélem, hamarosan állok, helyepem ept ap iratot Királyi Felséged kepeibe.”ub Ezután a lelkész előbb emlékeztette Frigyes Vilmost, hogy Istennek köszönheti királyi hatalmát, majd burkoltan felszólítva, hogy lépjen közbe Magyarország érdekében,1 1 a következőket ajánlotta figyelmébe: „Egyetlen királynak semjutott spebb, spentebb küldetés.... Ap igazság és a jog Istene, a kegyelem és a fény ura adjon Felségednek megvilágosodott spemeket, és ap igazságosság és ap erő spelleme vepesse Felségedet mindig Isten útjainF118 Wimmer ezt követően kijelentette, kész arra, hogy további felvilágosításokkal szolgáljon, majd így folytatta: ,ylpgal a legbelső, Istenhep imával párom ept ap emlékiratot, hogy Porosporspág és Magyarorspág hamarosan két baráti népként képét nyújt egymásnak, és a gondviselés által nekik 1,2 Wimmcr, 1852. 268-269. p. 113 Wimmer, 1852. 269. p. 114 Uo. 115 Wimmcr, 1852. 269-270. p. 116 Wimmcr, 1852. 270. p. 1,7 Uo. 118 Uo. 316
