Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
Miután a 1. számú morálisan nem volt vállalható, a 2. pedig bizonytalan kimenetelűnek tűnt, István főherceg a 3. megoldást javasolta, és a bécsi udvar ennek megfelelően cselekedett is.98 Közben elfogták a serege élén Pest (ma: Budapest) felé menetelő Jelačič Theodor Latour (1780—1848) osztrák belügyminiszterhez küldött több levelét, amelyekből egyértelművé vált, hogy a bécsi udvar pénzzel és fegyverrel is támogatta és segítette a bánt, és e tények ékesen bizonyították a Habsburgok kétszínű és hazug magatartását.99 Az emlékirat nem hallgatta el a jogszerűtlenül Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává kinevezett Franz Lamberg (1791—1848) 1848. szeptember 28-án Pesten történt meggyilkolását, amelyről Wimmer tárgyilagosan annyit jegyzett meg, hogy az „... egy szörnyű szerencsétlenség volt Magyarország, [és] egy győzelem Bécs számára ...”,100 amely „... árnyékot vet egy tiszta, jó ügyre.”m A lelkész nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a pákozdi ütközet után előbb fegyverszünetet kérő, majd pedig Bécs irányába megindított Jelacic-féle seregről leválasztott, Moson, Sopron és Vas vármegyéken át Horvátország felé vonult, majd Ausztriába menekült népfelkelők — akiknek létszámát nem kis túlzással 25.000 főre tette — milyen jelentős pusztításokat végeztek mindaddig, amíg ki nem szorították őket az országból,102 arról azonban szerényen egy szót sem ejtett, hogy a Vas vármegyei népfelkelés szervezésében és a Felsőlövő környékén így összegyűlt csapatok irányításában személy szerint neki milyen nagy és fontos szerepe volt. A memorandum — a bécsi udvar rosszindulatát és becstelenségét ismételten bizonyítandó — szóba hozta azt is, hogy Ivánka Imre (1818—1896) ezredest, akit 1848. október 25-én az időközben a császári csapatok főparancsnokává kinevezett Alfred Windischgrätzhez küldtek békés megegyezést elérendő,103 a herceg azonban — mondván: „Lázadókkalnem tárgyalokГт - nem volt hajlandó fogadni, majd pedig megsértve a hadijogot, Ivánkát elfogták és börtönbe vetették. Wimmer a Habsburg-házon belüli forradalomnak nevezte azt az eseményt, hogy 1848. december 2-án Olmützben (ma: Olomouc, Csehország) V. Ferdinándot lemondatták, és helyébe az а I. Ferenc József magyar király (1830—1916, ur. 1848—1916) - ugyanezen a néven osztrák császár (ur. 1848—1916)10:3 - lépett, akit a magyarok még augusztusban „...felkértek, hogy lakjon Besten, az országot békében őrizge meg, és qyszer, nagybátyja halála után, békésen foglalja el a trónt, [és] az össybirodalmat csonkítatlanul őrizge meg ...”.106 A lelkész gyorsan hozzátette, hogy Ferenc József már első megnyilatkozásában nyilvánosan semmibe vette a jogot és félrevezette Európát, ugyanis ekkor azt állította, hogy a 98 Wimmer, 1852. 266. p. 99 Uo. 100 101 102 103 104 105 106 Uo. Uo. Wimmer, 1852. 266-267. Wimmer, 1852. 267. p. Uo. Uo. Uo. P-314
