Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
vallásfelekezet jogegyenlőségének kimondásával szüntessék meg. Hiába volt minden ellenállás, és mindenki látta, hogy e kérdést [a következő] egy vagy két országgyűlésen mindenképpen orvosolni fogúk."1' Wimmer úgy ítélte meg, hogy ez fordulópontot jelentett, mivel a vallási különbségek a korábbiaktól eltérőn immáron nem lehettek alkalmasak a gyűlöletkeltésre és az ellentétek felszítására, ezért a Habsburgok új eszközt kerestek, és a nemzeti, illetőleg az etnikai különbségekben meg is találtak azt. A bécsi udvar e törekvése — paradox módon nem a német-, hanem - a horvátajkú népesség körében hozott eredményeket, közben pedig a Klemens Metternich (1773-1859) kancellár irányította bécsi udvar az országgyűléseken folyamatosan alattos eszközökkel akadályozta meg a legfontosabb sérelmek és panaszok megszüntetését, majd pedig az ennek nyomán elhúzódó és eredménytelen vitákra utalva, képmutató módon azt állította, hogy a király készen állt a reformokra, de a diéta nem volt partnere ebben.71 72 A memorandum szóba hozta az 1830-as években a vármegyei közgyűléseken lezajlott vitákat is, és egy Bars vármegyei eset — melynek során az 1832/1836. évi országgyűlés alatt Balogh János (1796—1872) alispánt és követet ellenzéki tartalmú felszólalása miatt perbe fogtak ugyan, de bebörtönzését a vármegyei nemesség többsége, jóllehet hagyta magát a kiküldött királyi biztostól megvesztegetni, mégis megakadályozta azzal, hogy Baloghot ismét követté választotta - ismertetésével érzékeltette a tisztújításokat és a követválasztásokat lebonyolító vármegyei kongregációkon sokszor tapasztalt, gyakorta lélekvásárlásokkal kísért és nem egyszer verekedésekbe torkolló visszaéléseket. 3 Wimmer ezután nagy vonalakban ismertette az általa amúgy igen nagyra tartott Kossuth Lajos pályafutását attól kezdve, hogy megindította az „Országgyűlési Tudósítások”-at, egészen addig, hogy az 1847/1848. évi országgyűlésre Pest vármegye követévé választották.74 * Memorandumában így jellemezte a szintén evangélikus vallású Kossuthot: „Rendkívüli tehetséggelfelvértezett, szelleme és szíve tele a legnemesebb hazaszeretettel, ékesszpló, világos, tiszta, egyszerű, hűséges, Isten által hazája sorsának kormányosául kiválasztott, aki annak a hosszú gyalázattól való megmentője vagy halotti menetének vezetője lesz”15 A felsőlövői lelkész emlékirata következő részében — nyüván kellő okkal, de feltűnően — részletesen ismertette az 1843/1844. évi országgyűlés berekesztését követően az Apponyi György (1808-1899) kancellár elgondolásai alapján Magyarországon bevezetett ún. adminisztrátori rendszer lényegét és következményeit,76 77 és azt egyszerűen csak egy Bécsben elkövetett államcsínynek — az eredeti szöveg szerint: „Staatsstreich”nek — nevezte, amely „... az ország alkotmányát a leges legmélyebben sértette.”11 Mindez országos felháborodást váltott ki, hiszen a kormány részéről a vármegyék élére kinevezett, csak az udvarnak felelős és nagyon jól megfizetett adminisztrátorok sokszor közvedenül avatkoztak be a közigazgatásba, amelynek eredményeként véres összetűzé71 Uo. 72 Wimmer, 1852. 254-255. p. 3 W'immer, 1852. 256. p. 74 Wimmer, 1852. 256-257. p. 1 Wimmer, 1852. 256. p. 76 Wimmer, 1852. 257-258. p. 77 Wimmcr, 1852. 257. p. 310
