Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
Ezért is kellett 322 évig olyan szenvedéseket és szomorúságokat eltűrnie, mint amilyeneket soha nem tapasztalt a fold egyetlen népe sem'.”45 Wimmer fontos eseményként szólt a Bocskai István (1557—1606, ur. 1605-1606) erdélyi fejedelem vezette felkelésről, illetőleg a fejedelem és I. Rudolf magyar király (1552—1612, ur. 1576—1608) —11. Rudolf néven német-római császár (ur. 1576—1612) — között létrejött és a magyar rendek jogait, valamint vallásszabadságot garantáló 1606. évi bécsi békéről, továbbá az egykorú, általánosságban elterjedt, de téves vélekedéshez csatlakozva, azt állította, hogy Bocskai 1606-ban mérgezés következtében hunyt el. A lelkész kiemelte az 1608-ban a Corpus Jurisba is becikkelyezett bécsi béke óriási jelentőségét, mondván, hogy megszületése óta az biztosította a protestáns vallások létezését és fennmaradását Magyarországon, ugyanakkor azzal a váddal illette a Habsburgokat, hogy egyrészt a szintén 1608-ban trónra lépett II. Mátyás magyar király (1557-1619, ur. 1608-1619) -1. Mátyás néven német-római császár (ur. 1612-1619) - is gyalázatos módon megszegte királyi esküjét, másrészt pedig attól kezdődően a vallás, pontosabban a vallási különbözőség szolgált érvül a Habsburgoknak ahhoz, hogy Magyarország alkotmánya megsemmisítésére törekedetek,46 mondván: ,,/ly eretnekeknek tett esküt nem kell betartaniГ47 Wimmer ehhez azt is hozzátette, hogy ez valójában Róma és a jezsuiták tanítása volt, amelyet Magyarországon mindenáron - ha kellett, véráldozatok árán is - alkalmaztak.48 Mindezekhez „... a dúsgazdag papságban és ajezsuitákban a vallás elnyomására készséges eszközökre találtak, és a Habsburgok mindig hajlandóak voltak arra, hogy az erőszakos áttérítési kísérleteket seregükkel és karijaikkal támogassák, ezáltal a protestantizmust és ap ország azyal összenőtt alkotmányát akarták meggyengíteni és megsemmisíteni,”49 Az emlékirat 11. Ferdinánd magyar király (1578-1637, ur. 1619—1637) - ugyanezen a néven német-római császár (ur. 1619-1637) - említésével összefüggésben egyfelől nem kevés túlzással azt állította, hogy az ő uralkodása alatt, a harmincéves háború idején mind Németország, mind pedig Magyarország olyan súlyos csapásokat szenvedett, amelyeket azok azóta sem tudott kiheverni, másfelől deklarálta, hogy miután ő maga és unokája, I. Lipót magyar király (1640—1705, ur. 1657—1705) — ugyanezen a néven német-római császár (ur. 1658—1705) — is a rend tényleges tagjai voltak, így II. Ferdinánd trónra lépésével a világ a jezsuiták irányítása alá került. Bethlen Gáborról (1580-1629, ur. 1613-1629) röviden annyit tartott érdemesnek megemlíteni Wimmer, hogy az erdélyi fejedelem nemeslelkű módon háromszor is visszaadta a Habsburgoknak a magyar koronát, legutoljára az 1622-ben megkötött nikolsburgi (ma: Mikulov, Csehország) békében, amelynek értelmében azok esküvel ismerték el és garantálták az 1606. évi bécsi béke tartalmát. A lelkész hangsúlyozta, hogy a Habsburg-család ezen esküjét is hamar megszegte, és III. Ferdinánd magyar királyt (1608-1657, ur. 1637-1657) - ugyanezen a néven német-római császárt (ur. 1637-1657) — I. Rákóczy György erdélyi fejedelem (1593— 45 Wimmer, 1852. 246-247. p. 46 Wimmer, 1852. 247. p. 47 Uo. 48 Uo. 49 Wimmer, 1852. 247-248. p. 306
