Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Tilcsik György: "Az evangéliummal szembeni hadüzenettel a Habsburgok hatalma megtört, Isten levette róluk a kezét." Wimmer Ágoston, felsőlövői evangélikus lelkész Berlinben, 1849. augusztus 8-án kelt emlékirata IV. Frigyes Vilmos porosz királyhoz
9t е и c ft e Cljronik kr Jllapomt, (4rfiftM)tli<íc 35аг(кИш1д itr pBfíiudt, bt* übns ваЬ Wirfcm bn legam n яа$ eaírrfeelfc fym .ftiaetf), w» Ш Ä Ьп хьЩЩт $&тШ ia Magara mb .SUíJfabitgfa bis suí щтШут %sp. ШИ ШпШ%еп ven aaágqw&ncmi «ngsnidw« £магё«шшспь nrfrö Crtgwoi» ЩШщМт., Шшт «ab ШЫМщьп, grtwrt:g*gcbrs у I}. Ä О Г И. 3aml« pt fiain ii liageta s«> iit llijm i» PnUQM. ' fjembatfl »»& Är»'$erf«ti г jMibiit ä a«.-4852 A „Neueste Chronik der Magyaren” című mű 2. kötetének címlapja Nem tudjuk pontosan, hogy mikor kezdett hozzá Wimmer az említett és meglehetősen terjedelmes memorandum elkészítéséhez, de tény, hogy azon augusztus 8-ai dátum szerepel,27 és azt 2 nappal később adta át a porosz kormány képviselőjének. 27 Wimmer; Gottűeb August: Memorial an Friedrich Wilhelm IV. König von Preußen, (továbbiakban: Wimmer, 1852.) In: Neueste Chronik der Magyaren. Geschichtliche Darstellung der Zustände, des Lebens und Wirkens der Ungarn in und außerhalb ihrer Heimath, von der Zeit der russischen Invasion in Ungarn und Siebenbürgen bis auf die gegenwärtigen Tage. Hrsg. Philipp Korn. Bd. 2. Die Russen in Ungarn und die Ungarn in Deutschland. [Th. 2.) Die Ungarn in Deutschland. Hamburg- New York, 1852. (továbbiakban: Korn, 1852.) 271. p. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a Korn Fülöp Antal (1816-1886) - aki az 1830-as évek közepétől Pozsonyban könyvkereskedő és könyvkiadó volt, majd honvédtisztként részt vett az 1848/1849. éti önvédelmi háborúban, és aki 1849-től Törökországban, 1851-től Angliában élt, 1859-ben pedig visszatért Magyarországra - által szerkesztett és jórészt írt „Neueste Chronik der Magyaren” című, németnyelvű munka két kötetből áll. Ezek közül az első - amelynek alcíme „Kossuth und die Ungarn in der Türkei. Eine getreue Schilderung der Schicksale und Erlebnisse der ungarischen Emigration im Lande der Osmanen, nebst Darstellung des überwiegenden Einflusses Englands und Rußlands bei der türkischen Pforte zu Constantinopel” - 1851-ben látott napvilágot, mégpedig Hamburg és New York megjelenési hellyel, és az ajánlással, a tartalomjegyzékkel és az előszóval együtt 324 számozott oldal terjedelmű, míg a második, a „Die Russen in Ungarn und die Ungarn in Deutschland” ugyancsak Hamburgban és New Yorkban jelent meg 1852-ben, az ajánlással, a tartalomjegyzékkel és az előszóval együtt 335 nyomtatott oldalon. Utóbbi kötet első része a „Die Invasion der Russen in Ungarn und Siebenbürgen im Jahre 1849.”, a második, a „Die Ungarn in Deutschland” címet viseli. Ez utóbbi négy fejezetből áll, amely közül az első első, a 217. és a 240. oldal közötti szakasz nem más, mint Szalay László (1813-1854) 301
