Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Pál Ferenc: Protestáns-katolikus együttélés Vas vámegyében, 1790 - 1848

nek is, hogy mikor Űrnapján a szentségi körmenetet tartotta, a helybeli református ko­vácsok műhelyükben dolgoztak, és a munka során keletkezett „pörnye”3' a lelkészt és szentséget egészen belepte. Az indulattól túlfűtött feleket a vármegyei vegyesbizottság igyekezett megnyugtatni, és a problémát lehetőleg minél csendesebben elsimítani.32 ÖSSZEGZÉS A felvázolt esetek nyilván nem adnak teljes képet a protestáns felekezetek és a katoli­kusok vallási életének mindennapjairól, hiszen a levéltári források jellegéből adódóan csak a problémás, vitákkal és összeütközésekkel terhelt történések kerülhetnek a kuta­tó történész látóterébe. Mindezek ellenére, talán a fentiekből is kiderült, hogy Vas vármegye vallási szem­pontból - minden látszólagos katolikus homogenitása ellenére - a 19. század elején sokszínű képet mutatott. Praktikus, érdekeken átívelő együttműködések és konfliktu­soktól terhelt egyezségek egyaránt jellemezték ezt a korszakot, amelybe új felfogást és új lehetőségeket hozott a türelmi rendelet és az 1791:26. te. E színes világban egyre jobban érvényesültek azok a szervezetek és személyek, amelyek és akik műveltségük­nek, kapcsolati hálójuknak köszönhetően egyre nagyobb befolyásra tettek szert a poli­tikai életben is, és közülük egyre többen protestáns hiten éltek. Ezzel szemben kijelenthető, hogy a központi rendelkezések visszafogták, de meg nem állították a Szily püspök irányításával új lendületet vett ellenreformációt. Igaz, ez még akkor is, ha tudjuk, hogy az első szombathelyi püspök térítőmunkájával számos hívet szerzett a katokkus egyháznak. Az ellenreformáció e lendülete azonban a püspök halálával és a jozefinizmus erősödésével lassult, majd a protestánsok közéletben törté­nő erősödésével erejét vesztette, végül pedig szépen lassan meg is szűnt. Különös mó­don ez az időszak egybeesett a magyar katolikus egyház történetének hullámvölgyével, amikor ugyanis a II. József által feloszlatott szerzetesrendek az újjáalakulásuk érdeké­ben vállalt többletfeladataikkal, míg a világi papok a szabadabb szellemű képzés miatt fegyelmi gondokkal küszködtek. Annak vizsgálata, hogy a protestánsok e számukra pozitív folyamatokat hosszú- és középtávon mennyire tudták a maguk javára gyümölcsöztetni, már meghaladja e ta­nulmány kereteit. Azt azonban bátran leszögezhetjük, hogy az elnyomattatást követő­en, 1791 után az evangélikus és református egyházak számos olyan lehetőséget kaptak kezükbe, amellyel esélyük nyílt vallási életük felvirágoztatására. 31 31 Pernye: elégett anyag könnyű, szállongó maradványhamuja. 52 MNL VaML Vvkjkv. 2142/1833. 289

Next

/
Thumbnails
Contents