Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Pál Ferenc: Protestáns-katolikus együttélés Vas vámegyében, 1790 - 1848
csengett, az 1791:26. te. majdhogynem ösztönző jelleggel engedte a protestáns oktatási intézmények létrehozását. A hidegkúti (ma: Deutsch Kaltenbrunn) evangélikusok már 1819-ben igazolták, hogy képesek tanítójuk eltartására. Mivel azonban az 24.567/1795. számú királyi rendelet csak úgy engedte meg az önálló protestáns oktatási intézet létrehozását, ha a régebb óta működő katolikus tam'tót kár nem éri,22 így az elhúzódó egyezkedések miatt csak 1831-ben hozhatták létre saját oktatási intézményüket.23 A körmendi evangélikus farához tartozó Nádasdon a hidegkútival éppen ellentétes folyamat játszódott le. 1821-ben kérvényt adtak be iskola építésére, de mivel nem rendelkeztek kellő anyagi erővel, így a vármegye elutasította kérésüket.24 * 1822- re azonban úgy tűnik sikerült a felmerült akadályokat leküzdeni, és engedélyt kaptak arra, hogy új iskolát és tanítóházat építsenek. A vármegye feltételül csak annyit szabott, hogy a körmendi tanítót — aki addig évente 5 1/2 mérő23 gabonát, 1 öl26 fát, valamint 3 ft készpénzt kapott — valamilyen módon kártalanítsák.27 A tanítói lak mellett az 1823-ra elkészült a templom is, és az iskola is hamarosan élettel telt meg, ugyanis 1823. november 15-től megindult az intézmény falai között az oktatás. A sikeres kezdetet 11 év múltán sajnálatos tragédia árnyékolta be. 1823. május 12-én tűz ütött ki a faluban, amelynek következtében leégett a templom és az iskola, valamint elpusztult 32 ház, 18 pajta és 25 éléskamra. A 32 ház közül 13-ban éltek katolikusok, a többiben evangélikusok, ráadásul a legvagyonosabb evangélikusok. Ilyen körülmények között a körmendi fára — más lehetősége nem lévén — kénytelen-kelletlen a Vas vármegyéhez fordult, hogy engedélyt kérjen a Magyar Királyi Helytartótanácstól egy az evangélikus templomot és iskolát segítendő országos gyűjtés meghirdetésére. A kérelmet a vármegye támogatólag továbbította.28 A csálingi (ma: Zahling, Ausztria) iskola ügye is Vas vármegye közgyűlése elé került, ám annak tárgyalásakor azonban már nem a vallási-, hanem sokkal inkább az oktatási szempontok domináltak. A kiszálló bizottság egyértelműen megállapította, hogy az iskola a községben valós igényt elégít ki, és annak felépítése elengedhetedenül szükséges. .A jelentés rögzítette, hogy „... [a község] különösen külföldi segély által támogatva oly intézetet szándékozik fölállítani, melyben afalusi iskolai rendes tanulmányokon kívül a hazai nyelv, a gazdaság elemei s különösen a gyümölcsfa és szede fatenyésztés rendszeresen taníttatni fognak ...”.29 A község jelezte a vármegyének, hogy az intézet használatát a katolikus gyermekek számára is készséggel megengedik.30 22 MNL VaML Vvkir. 15/1820. 23 MNL VaML Vvkir. 281/1831. 24 MNL VaML Vvkir. 1460/1821. 23 Mérő: száraz űrmérték. 1 pozsonyi mérő = 62,08 liter. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. (továbbiakban: Bogdán, 1991.) 45-46., 343-344., 611. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 4. Levéltártan és történeti forrástudományok; 7.) 26 Öl: térfogatmérték. Fa esetében 1 öl = 2,8-3,4 m3. Bogdán, 1991. 416. p. 27 MNL VaML Vvkjkv. 285/1822. 28 MNL VaML Vvkir. 995/1834. 29 MNL VaML Vvkjkv. 689/1847. 30 Uo. 284
