Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Söptei Imre: A kőszegi templomok el- és visszafoglalása az ellenreformáció idején, 1671 és 1673
A követeléseknek eleget tettek, de a javaikat nem kapták vissza, hiszen azokat teljes egészében a plébániához akarták csatolni. Ellenkezés esetén a magyar templom elfoglalásával, a prédikátorok elűzésével fenyegettek, ha nem lesz a következő tisztújításakor felényi a katolikusok száma.61 A plébános igényei növekedtek, 200 forintnyi fizetést, három szőlőt és kétszer annyi gabonát akart, mint a lelkészeknek járó mennyiség.62 63 Széchényi tárgyalni sem akart erről, hiszen: „hamar nap itt levőprédikátorok fizetése a plébánosé les^\bi A MAGYAR TEMPLOM ELFOGLALÁSA, 1673 A „hamar nap” a következő év november 5-én következett be. Akkor foglalták el a magyar templomot. Bár már utaltunk rá, de itt kerítünk alkalmat arra, hogy világossá tegyük, miért lehetett szó az első esetben visszafoglalásról, illetve miért elfoglalásról a másikban. A középkorban épített Szent Jakab-templom felfogható eredetileg katolikus templomnak, tehát visszavehették, ám a század elején az evangéhkusok által emelt épületre, ezen az alapon nem tarthattak jogot. A lutheránus városvezetés gerincének megtörése után, aránylag későn került erre sor, hiszen több mint 1 év telt el a kikényszerített tisztújítás után. A szándék, mint láttuk, megvolt, ezért csak találgathatunk, hogy miért halogatták. Talán a pozsonyi vésztörvényszék működésének elindulására vártak, hogy még jobban megfélemlítsék a városi polgárokat, illetve a prédikátorok eltávolításával, ne legyenek lelki-szellemi vezetőik, akik esedeg mégis összefognák őket. Erre utalhat, hogy Fekete Istvánt, a magyar egyház lelkész—püspökét alig 1 hónappal korábbra, október 8-ra idézték Pozsonyba.64 Azt sem zárjuk ki, hogy előtte főpróbát tartottak, éppen Pozsonyban, ahol 1672 júliusában vették el a két 17. században épített templomot. Ez a február óta aránylag hosszasan húzódó történet, jól komponált volt, igaz az ellenállás is nagyobb. A már említett módszerek nagyon szépen épültek egymásra. A megfélemlítésre Nagyszombatban (ma: Trnava, Szlovákia) külön törvényszéket állítottak fel, ahova több mint 400 polgárt idéztek be, letartóztatták a vezetőket, közöttük a prédikátorokat és a Kőszegen jól ismert Vittnyédi István fiát. Végül aztán katonai erővel tettek pontot a dolgok végére.65 A kőszegi foglalás ehhez viszonyítva szinte pillanatok alatt zajlott. Előző este érkezett a városba Széchényi és a kancellár komoly katonai erő kíséretében. A tanács követei megkérdezték miért érte őket a megtiszteltetés. Persze sejtették, hogy nem véletlenül jöttek. A kancellár azt állította, hogy ő egyszerű „útiember”, a püspök pedig másnapra hagyta a választ. Cselhez próbáltak folyamodni, közben a katonák lezárták a belvárost, kizárólag katolikusokat beengedve. Széchényi püspöki kötelezettségeire hivatkozva a templomok és az iskolák vizsgálata, vizitációja okán kérte azoknak felnyitását. A tanács a községre hivatkozva halogatta ezt, kérte a választópolgárok belvárosba engedését, hogy szavazni tudjanak. Kisebb huzavona után a kancellárék a követeket bezárták és a templomokat körülvevő és a temetőt elfoglaló katonaság védelmében betö-61 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1672. július 7. 62 MNI. VaML KFL KVT ir. Jkv., 1672. július 15. 63 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1672. augusztus 1. 64 Payr, 1918. 57. p. 65 Kádár, 2014. 213-218. p. 276
