Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Söptei Imre: A kőszegi templomok el- és visszafoglalása az ellenreformáció idején, 1671 és 1673
szállítására.50 A bíró azonban ellenezte az új templom építését, mondván a várost nagyon megterhelné, ugyanakkor felesleges kiadásba is verné, ha azt is elvennék tőlük. Helyette Küllős Gergely házának megvételét javasolta, bár itt is fennállt az előbb említett elkobzás veszélye, ugyanakkor sokat nyomott a latban az a 300 forint, amit ajándékba kaptak a Pammer családtól.51 Feladni semmi esetre nem akarták, ekkoriban vettek fel mindkét gyülekezethez segédlelkészeket.32 Igaz, arra már nagy volt a választék az állás nélküli prédikátorokból, hiszen sorban számolták fel az egyházközségeket. A két templom használói egyelőre megfértek egymás mellett, a plébános anyagi igényeit egyelőre nem teljesítették.5’ Ezért ő felvetette, hogy a város helyett más patrónust keres, akár a vár urát. A püspöknek mindenesetre jelentette a történteket, aki haragos levélben kérte számon a tanács tagjait. Érdekessége az esetnek, hogy az tanácsülésen kijelentették, hogy mivel a polgárok a káldi vásáron vannak, egyelőre nem tudják megválaszolni a levelet.”4 2 nap múlva aztán lényegében szó szerint megismételték a plébánosnak írottakat.”” Ezek az esetek is okozhatták, hogy a következő évre végleg megromlott a viszony a plébános és a város vezetése között. A követelések nem csökkentek, sőt idegen embereket küldtek a templomi felszerelés „restaurációjára”. Közben a város nagy bajba keverte magát, amikor nem, illetve részben teljesítették az udvar követelését, hogy az április 24-i tisztújításkor a tanácsba vegyenek be katolikus tagokat is. Mindössze a külső tanácsba jelöltek két személyt,56 akiket pár nappal később választottak meg.”7 Fent ezzel természetesen nem elégedtek meg, különösen a Magyar Kamara újonnan kinevezett elnöke, Kollonich Lipót (1631-1707) bécsújhelyi (ma: Wiemer Neustadt, Ausztria) püspök haragja lett hatalmas.58 Júhus 6-án új választást tartottak, miután néhány nappal korábban, Majláth Miklós királyai ügyész bejelentette, mivel 1609-ben kiszavazták a tanácsból a katolikusokat, 32.000 forint büntetést kaptak, szóba került még az 1653— 1654-ben történt oltárrombolás, amelyet korábban említettünk.”9 Ez már nem fenyegetés volt, hiszen az ügyész a jurátusát Kőszegen hagyta, aki elkezdte a városi vagyon foglalását. Hiába küldtek újabb követeket, szinte szóba sem álltak velük. Minden vita nélkül teljesítették hát az udvar kívánságait, a belső tanácsba a 12-ből négy, a külsőbe 24-ből kilenc katolikus tagot választottak.60 50 MNL VaML KFL К VT ír. Jkv., 1671. május 22. 51 MNL VaML KFL KVT ir. )kv., 1671. május 22., június 2., június 4. 52 MNL VaML KFL KVT ir. ]kv., 1671. november 24., 1672. február 9. ”5 MNL VaML KFL KVT ir. |kv., 1671. június 4., június 12. 54 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. június 23. 55 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1671. június 25. 56 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1672. április 24. 57 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1672. május 5. 58 Uo. 59 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1672. július 2. 60 MNL VaML KFL KVT ir. Jkv., 1672. július 6. A város és a főhivatalok kőszegi tisztújításokkal kapcsolatos több évtizedes vitáiról bővebben: Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi Tisztújítások 1672 és 1681 között. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2003. 215-228. p. 275
