Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Reformáció Vas vármegyében a 17- 20. században - Söptei Imre: A kőszegi templomok el- és visszafoglalása az ellenreformáció idején, 1671 és 1673
SOPTEI IMRE A KŐSZEGI TEMPLOMOK EL- ÉS VISSZAFOGLALÁSA AZ ELLENREFORMÁCIÓ IDEJÉN, 1671 ÉS 1673 Kőszegről írt monográfiájában Chernél Kálmán (1822—1891) aránylag bőven érintette dolgozatunk témáját, elég részletesen leírta a foglalások eseményeit.1 Öt is megelőzték már ebben, hiszen 1857-ben az Új Magyar Múzeum 1. számában a Garády álnéven író Fabó András evangélikus lelkész (1810-1874), az akadémia levelező tagja által közzétett Kőszeg krónikája is bemutatta, amelyet Győry János (1789-1849) kőszegi plébános munkájaként ismert meg.2 Míg Chernél a városi levéltári iratokat, elsősorban a jegyzőkönyveket használta, Győry részben a plébánia adatait, de leginkább a jezsuiták História Domusát idézte. Mindkét említett munkára hivatkozott Payr Sándor (1861—1838), a Szenczi Fekete Istvánról (?1634—1692), a hitehagyó evangélikus püspökről készített életrajzában.3 Payr - úgy tűnik - maga is kezébe vehette a Chernél használta jegyzőkönyveket. Miben lehet újat mondani ezen feldolgozások után? Annyiban, hogy az említett szerzőket túlnyomó részben a foglalások konkrét leírása kötötte le, kevésbé foglalkoztak azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a kőszegiek arra fordítottak, hogy megpróbálják megakadályozni a már akkor is nagyon belátható véget, vagyis a templomok elvételét. Nagyon is megjósolható volt ez a fajta befejezés, hiszen több helyről kaptak figyelmeztetést, maguk is láthatták, hallhatták, hogy más városokban mi és hogyan történt. Ezek ellenére bíztak az uralkodóban, a szabad királyi városi jogban, a magyarországi törvények feltételezett szentségében és sérthetedenségében. Minden követ megmozgattak hát és nagyjából ugyanabban reménykedtek, amiben más szabad királyi városok polgárai. A templomfoglalók eszközei is szinte azonosak voltak az esetek többségében. Ezek összehasonlítására jól felhasználhatók az utóbbi néhány évtizedek1 Chernél Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. 2. köt. Szombathely, 1878. (továbbiakban: Chernél, 1878.) 88-106. p. 2 Garády [Fabó András]: Kőszeg krónikája. = Új Magyar Múzeum, 1857. 4-5. fűz. 193-198. p. 3 Payr Sándor: Szcnczi Fekete István, a hi tehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron, 1918. (továbbiakban: Payr, 1918.) 45-55. p. 267
